Emancipációs megemlékezés, temető-felújítás, Jeruzsálem – ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal

Az elhagyatott zsidó temetők felújításáról is szó volt a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai budapesti ülésén – közölte a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára beszélt a találkozót követően újságíróknak.

Latorcai Csaba jelezte: immár 11. ülését tartotta a 2012-ben létrehozott kerekasztal. A kormány azzal a céllal hívta életre a fórumot, hogy nyíltan, konstruktív módon, megfelelő körülmények között tudjon a kormányzat a zsidó közösség tagjaival egyeztetni – mondta.

A szerdai megbeszélésről közölte: első alkalommal volt lehetősége részt venni a munkában a nemrég Magyarországra érkezett izraeli nagykövetnek. A találkozón az elnöklő Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejezetten kérte, hogy Jószéf Amrani ismertesse elképzeléseit a magyar-izraeli kapcsolatokról – fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár arról is beszélt: Magyarország most veszi át a visegrádi négyek elnökségét, és többek közt ennek keretében tűzték napirendre a zsidó temetők rekonstrukciós programját. A kormány döntött arról, hogy 2018-ban az ehhez szükséges forrásokat biztosítja, a zsidó közösség tagjaival pedig kidolgoztak egy pályázati rendszert a megvalósításhoz. Ennek az a lényege, hogy a fenntartók megbízásából bármely szervezet pályázhat, de előnyt fog élvezni az a pályázó, amelyik vállalja, hogy vagy az iskolai közösségi szolgálat keretében megismerteti egyfajta speciális történelemóra keretében az egykor ott élő zsidó közösség történetével a helyi fiatalokat, vagy más, társadalom peremén élő csoportok bevonásával dolgozik a temetőkonstrukción.

Közölte: Magyarországon több mint 1600 elhagyatott zsidó temető van, többségük felújítására szigorú vallási előírások vonatkoznak, amelyeket a kormányzatnak tiszteletben kell tartania.

Szólt arról is: idén lesz az évfordulója annak, hogy 1867-ben mondta ki törvényben az Országgyűlés a zsidó közösség egyenjogúsítását. A méltó megemlékezésre programjavaslatok érkeztek a kerekasztal részéről, amelyeket a kormányzat támogatni kíván, de felmerült az is, hogy az Országgyűlésben, vagy annak épületében is emlékezzenek meg erről.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ülésről távozóban újságíróknak azt mondta: a zsidóság és a kormány, nem pedig a zsidó szervezetek és a kormány közötti párbeszédről kell, hogy szóljon a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Hozzátette: mindig fontosnak tartotta a párbeszédnek ezt a formáját, amit a kerekasztal képvisel.

A zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen elhangzottakról elmondta: Jószéf Amrani hivatalosan is bemutatkozott a magyar közösségnek és ismertette terveit. A nagykövet beszédéhez csatlakozva, több zsidó szervezet képviseletében a Mazsihisz javaslatot tett arra, hogy a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Izrael Állam fővárosaként Jeruzsálemet elismerje – mondta Heisler András.

Az MTI kérdésére Latorcai Csaba a Heisler András által felvetett kérésre azt mondta: az izraeli kormány – ahogy eddig – a jövőben is számíthat a magyar kormány konstruktív partnerségére, de a konkrét álláspontokat alkalomról alkalomra, esetekről esetekre kell megállapítani és kifejezésre juttatni. Hozzátette: kevésbé ismert tény, de Magyarország a nemzetközi fórumokon, szervezetekben mindig erőteljesen Izrael-párti álláspontot foglal el. Példaként említette  a közelmúltból a kóser vágás kérdését, amelyben Magyarország deklarálta, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság részének tekinti azt.

*

Joszef Amrani izraeli nagykövet többek között felajánlotta az együttműködést és az izraeli tapasztalatokat a közel-keleti migrációval kapcsolatban.

Olti Ferenc oktatási koordinátor kerekasztalon elhangzott javaslatát, hogy állami közreműködéssel és támogatással jöjjön létre a zsidó szervezetek csúcsszerve, a Mazsihisz elnöke, Heisler András élesen ellenezte. (A zsidó szervezetek közötti belső egyeztetés demokratikus formái nem tudtak hagyománnyá válni a Zsidó Közösségi Kerekasztal elmúlt öt éves működése alatt – a szerk.)

Olti javasolta továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank világítsa át, milyen örökös nélküli zsidó letétek vannak birtokában, mert az eddigi kutatások akadályokba ütköztek, illetve az MNB vezetése jöjjön el a ZSKK egyik ülésére és ott ismertesse a tényeket. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat Latorcai Csaba nem zárta ki.

Olti szót emelt a Central European University – Közép-európai Egyetem mellett, jelezve, hogy a kormány adminisztratív fellépése az egyetem távozását és ezzel veszteséget eredményezhet, valamint óvott attól, hogy Magyarország politikája következtében kiszoruljon az Európai Unióból. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes élesen vitatta Olti álláspontját, jelezve, hogy csak a jogi átláthatóságot kérik számon a CEU-n, s hogy Magyarország EU-ból való távozásával történő riogatás csupán hangulatkeltés.