Élvezzük a holokauszt-képregényeket!
Több millió halálos áldozat, szétszakított családok, koncentrációs táborok, bujkálás a végzet elől. A holokauszt traumáját sokan sokféle képen próbálták feleleveníteni, ezzel egyfajta eszmei hagyatékot, tanulságot átadni az utókornak. Na, és ha valaki úgy gondolja, hogy a képregény vizuális eszköztárán keresztül kívánja bemutatni a múltbéli borzalmakat? Ki mondta, hogy csak fiktív, szuperhősös, sci-fis történetek elevenedhetnek meg a képregények lapjain? A holokauszt-képregény műfaj egyik legismertebb figurája Art Spiegelman, aki a Maus című életrajzi ihletésű művével ért el komoly sikert. De nem Spiegelman az egyetlen, aki ebben a műfajban utazik.
Június 22-én az Izraeli Kulturális Intézetben nyílt meg a Holokauszt a képregényekben című kiállítás, melyen 5 művész alkotásait láthatjuk. Hogy kik is ők pontosan? Miriam Katin Magyarországon született a II. világháború idején. Magunk vagyunk című 2006-ban megjelent önéletrajzi könyvében azt meséli el, hogyan bujkált a Balaton környékén édesanyjával a háború alatt. Michel KichkaMásodik generáció: dolgok, amelyeket sosem mondtam apámnak című képregényében mutatta be apja múltját, aki 11 koncentrációs tábort élt túl. Az amerikai Sid Jacobson és Ernie Colón először a 9/11 Riport képregényen dolgozott együtt, majd Che Guevara, később pedig Anne Frank életét is képregény formában mutatták be. Rutu Modan a héberül és angolul megjelent A tulajdon című művével szerzett magának hírnevet. Az öt művész alkotásaiból rendezett kiállítást Szép Eszter, képregénykutató (ELTE), a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője nyitotta meg.
Ne csak a szavak szintjén próbálják megragadni a történetet, hanem élvezzék a képeket, amik bemutatásra kerültek!
– mondta Szép Eszter ezt a furán csengő mondatot, aztán mindenki átvonult az Izraeli Kulturális Intézet kiállítótermébe. És valóban, a kiállított művek már azelőtt elérik hatásukat, hogy egyáltalán értelmeznénk a szövegeket (A kiállított képregények angolul olvashatók, illetve néhány alkotás héberül szerepel). A képregény műfajára jellemző karikírozás, túlzás, vagy éppen a leegyszerűsítés tökéletesen működik egy olyan komoly témában is, mint a holokauszt.
A teljes cikk itt olvasható.