György Péter
A kari tanácson megegyeztek, hogy három tantárgy alkotja majd az „értelmiségképző tantárgycsomagot”, ahogy György Péter hívta: a rasszizmus kultúrtörténete, társadalomelmélet, valamint tudományfilozófia. Az igazgató a három egy féléves tantárgy kötelezőként bevezetését javasolta a tanácson, de elképzelhető, hogy végül csak kötelezően választható kurzus lesz belőlük. A tantárgyak kialakításában az egyetem minden tanszéke részt vesz, és több oktató tarthat majd egy-egy órát, sőt vendégelőadókat is hívhatnak, akár külföldről is – így az elképzelés.
Az ókori fajelmélettől a tudományig
A holokauszt oktatása A rasszizmus kultúrtörténete című tárgyban fog helyet kapni, hiszen a fajról való gondolkodás az antikvitástól kezdve mindenkinek nagyon hasznos ismeret lehet. A társadalom és a felelősség fogalma is fontos, hiszen ebből következik, hogy például a menekültek kapcsán az a válasz, hogy „mars haza!”, az nem válasz, hanem a gondolkodás visszautasítása. A tudományos érvelés vagy a társadalomtudomány logikája, illetve ennek hagyományainak megismerése egyébként a hallgatók szakmai fejlődését is elősegíti – fejtette ki György Péter.
Vért a „bolondok” ellen
„A világnézetébe senkinek sem szeretnénk beavatkozni, de ennek a csomagnak olyannak kell lennie, amely felvértezi a hallgatókat a vak előítélet, a rasszizmus ellen. Ha ezt bevezetjük, akkor megtettük, ami tőlünk telt azért, hogy politikai értelemben ne legyen valakiből bolond” – mondta György, hozzátéve: olyan egyetem persze nincs, amely nem termel ki Vona Gáborokat.
Arról is beszélt, hogy mindenképpen a konszenzuson alapuló átalakítás híve, ezért a diákokkal közösen akarnak dolgozni az ügyön. Végül kérdésünkre elmondta: a diákoknak a HÖK-ön keresztül a tantárgyak tartalmi részébe lehet majd beleszólásuk, a keret, illetve a kötelezővé tétel kapcsán nem, „hiszen a tanárok viselik a nagyobb felelősséget”. Egyébként ő azt tapasztalta, hogy a saját diákjaiknak elegük van abból, hogy jobbikosoknak tartják őket, és támogatják a tantárgycsomag bevezetését. A kari tanács résztvevői is érdeklődésüknek és támogatásuknak adtak hangot, ellenvélemény nem volt.
A bölcsészkar súlyos terhe
A Jobbik léte és a kormány erre adott reakciója egyébként egy tragédia; az egyetemek ettől szenvednek – fejtette ki György Péter. A Jobbik az igazgató szerint egyébként „egy tehertétel a bölcsészkar életében”; az egyetemen holokauszttagadásnak, homofóbiának és cigánygyűlöletnek nincs helye – mondta, amikor pedig a szélsőbaloldalról kérdeztük, azt mondta: a baloldali diákság aránya elenyésző, a baloldal eltűnt a fiatalság köréből.
A radikalizmus viszont egy nagyon súlyos probléma, az egyetemeknek pedig semmilyen más ellenszere nincs, mint a megfelelő tudással felvértezni a hallgatókat. A Jobbik egy neonáci párt – mondta, hozzátéve: a kitételt a pártelitre és nem a tagságra vonatkoztatta. A Jobbik népszerűségének oka nem az antiszemitizmus vagy a homofóbia, hanem a fiatalok mélységes megvetése a korrupció és a kiürült magyar politikai elit iránt; ebből van elegük, ezért fordulnak a protestpártokhoz, mert minden korrupcióellenes retorikára nagyon érzékenyek.
A diákok radikalizálódása ellen az egyetem csak szellemi eszközökkel harcolhat. Ha a rendszerváltás utáni kormányok tönkretesznek egy országot, az automatikusan a társadalomból kifelé sodor egy generációt – fejtette ki György Péter. Ezért szükséges szerinte az egyetemi képzés átalakítása, a curriculum, a tantárgyak „karban tartása” ennek megfelelően – fogalmazott.
A teljes cikk itt olvasható.
