Elintézte Hómant az MTA, a politika sem moshatja tisztára
Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.
Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén túlmenően „felelős szerepet játszott Magyarországnak (…) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében” – hangsúlyozza a Hóman Bálintról szóló állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia.
A Népszabadság birtokába jutott dokumentum szerint Hóman cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Utóbb még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – minden fenntartása ellenére.
Előzőleg a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elnevezését kifogásolva a Fejér Megyei Főügyészséghez fordult. Az alapítvány a kormány politikai és anyagi támogatásával szobrot akart emelni Székesfehérváron a volt kultuszminiszternek. A tiltakozások hatására a Fidesz és az alapítvány is visszakozott, a szoborállítás elmaradt.
A TEV beadványa arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvények értelmében egy szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a „XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”. Márpedig a TEV úgy ítélte meg, hogy Hóman ilyen ember volt: részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, parlamenti képviselő maradt 1944 márciusa, a német megszállás, sőt az októberi nyilas hatalomátvétel után is.
Az ügyészség erre kezdeményezte, hogy Hóman szerepéről a Székesfehérvári Törvényszék kérjen állásfoglalást az MTA-tól.
A most elkészült akadémiai szakvélemény – amely máskülönben erős hasonlóságot mutat Lovász László MTA-elnök korábbi nyilatkozataival – hónapokon át készült. Az állásfoglalás kitér arra, hogy Hóman Bálint 1938 és 1942 között meghatározó szerepet játszott a magyar zsidóságot a társadalomból kizárni igyekvő diszkriminatív törvények kidolgozásában. A német megszállás után puszta jelenlétével, tekintélye révén hozzájárult az önkényuralmi rendszer legitimálásához. Bár formálisan nem volt vezető szerepe a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában, a Szálasi Ferenc vezette önkényuralmi rendszer kialakulását megalapozó folyamatban vezető szerepet vitt.
A teljes cikk itt olvasható.
