Elhunyt Joszif Kobzon, az orosz Korda György

 Nyolcvanéves korában csütörtökön elhunyt Joszif Kobzon, a szovjet-orosz esztrádzene pátriárkája, a hazafias dalok emblematikus előadója, orosz parlamenti képviselő.

Kobszon csak előadói stílusában, nem pedig politikai pályafutásában hasonlított magyar kollégájára – Korda György soha nem érdeklődött a politka iránt.

Kobzon, aki zsidó szülőktől az ukrajnai Donyec-bányavidéken született, és fiatal korától parókát visel, 1959-ben kezdte csaknem hat évtizeden átívelő zenei karrierjét. A hatvanas években fellépett a magyar táncdalfesztiválokon és több magyar slágert még idős korában is fejből el tudott énekelni.

A bariton, aki a zenepedagógia mellett marxista-leninista egyetemet végzett, a szovjet intervenció éveiben kilencszer adott koncertet a katonáknak Afganisztánban, és az állami ünnepek moszkvai televíziós gálakoncertjeinek megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Korábbi szokásához hűen 2016-ban fellépett az orosz légierő szíriai Hmejmímben működő bázisán.

Kobzon még 1989-ben lett a szovjet törvényhozás népi küldötte, az első orosz elnök, Borisz Jelcin alatt azonban nem termett számára politikai babér, és csak 1997-ben lett ismét honatya, egyéni választókörzetben.

Joszif Kobzon 2007-ben az Állami Duma (alsóház) külügyi bizottságának alelnökeként, helyettesével, Alekszandr Tyagunovval együtt a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta azért a fontos szerepért, amelyet a sárospataki kötetek visszaadásának parlamenti elfogadtatásában játszott.

A Szovjetunió 1991-es széthullása táján üzleti vállalkozásokba fogott. Médiajelentések szerint pénzügyi sikereit részben barátja, Jurij Luzskov moszkvai polgármester erkölcsi támogatásának köszönhette.

Washington 1995-ben bevonta Kobzon amerikai vízumát és feketelistára helyezte az énekest az után, hogy a The Washington Times a Központi Hírszerző Irodára (CIA) hivatkozva azt írta róla, hogy “az orosz Frank Sinatrának” maffiakapcsolatai vannak. Húsz évvel később az Európai Unióban és Ukrajnában is a nem kívánatos személyek listájára került a Krímmel és a Donyec-medencével kapcsolatos állásfoglalásai miatt. 2015-ben, humanitárius megfontolásból, olasz vízumot kapott gyógykezeléséhez.

Kobzonnak, aki 2004-ben a tíz évvel később megdöntött ukrán elnök, Viktor Janukovics oldalán kampányolt, még életében szobrot állítottak szülővárosában.

A művész csaknem 13 éven át harcolt rákbetegsége ellen, élete utolsó két hónapjában kétszer került kórházba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.

Kobzonról írt korábbi cikkünket itt olvashatják.