A két nő hamar felismerte, hogy egy folyóiratra lesz szükség, amelynek segítségével rámutathatnak a magyar nők helyzetének javíthatóságára, így megszületett A Nő és a Társadalom (melynek megjelent számait itt olvashatja), fő célja pedig a választójog nők számára való megszerzése volt, de írásaikban gyakran kitértek az oktatásra, valamint az egészség- és nővédelemre is, és követelték a koedukált iskolák létrehozását.
Ezen a linken egy egészs sornyi, Schwimmer által jegyzett cikket olvashat, melyek A Nő és a Társadalom és az általa is szerkesztett A Nő című folyóiratban jelentek meg.
„A magyar nőmozgalom tovább nem tengődhet angol, német és francia feminista lapokon, amelyeket magyar szaklap hiányában járattak mindazok, akik a mozgalom iránt érdeklődtek.”
A pacifista Bédy-Schwimmer az 1910-es évekre világszerte ismert aktivistává vált, írásaiban éveken át figyelmeztetett egy világháború lehetőségére, amely a férfiközpontú világrendből következik, de a női választójog megadásával mindenképp megelőzhető lenne.
„Háborús zaj, kétségbeesett családok százezreinek jajgatása, pótolhatatlanul elpusztult értékek, Európa lángbaborulásának lehetősége: ez az egyoldalúan hímnemű állami berendezés eredménye”
A Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség 1913-as, budapesti kongresszusa után Bédy-Schwimmer depresszióba zuhant, és úgy érezte, elég volt az aktivizmusból, így Londonba költözött, és a szövetség sajtótitkári pozícióját foglalta el. Az első világháború kitörése azonban egy csapásra megváltoztatta megítélését a szigetországban, így lemondott, és székhelyét az Egyesült Államokba áttéve egy semleges, államok közti konferencia létrehozásán igyekezett, sőt, találkozott az ügyben Woodrow Wilsonnal és külügyminiszterével, William Jennings Bryannel is, de ebben végül nem járt sikerrel.
A teljes cikk itt olvasható.
