Élet a születés előtt
Frölich Róbert rabbibikus álláspontja a terhességmegszakításról.
Kérdés érkezett a Rabbisághoz: Az utóbbi napok egyik nagy vitát kiváltó témája volt a terhességmegszakítást végző kórházak kérdése. Mi a halácha álláspontja a művi terhességmegszakítást (abortuszt) illetően?
Válasz: Bonyolult és igen szerteágazó kérdéskörrel állunk szemben. Nem is vállalkozunk arra, hogy minden szegmensét megvilágítsuk, hiszen nem pusztán haláchikus, hanem orvosi aspektusai is vannak a terhességmegszakításnak.
Ilyeténformán csak a legalapvetőbb és legáltalánosabb kérdésekre keressük a halácha álláspontját. Minden konkrét esetben tanácsoljuk, hogy konzultáljanak hozzáértő rabbival és orvossal együttesen.
Mózes I. 9/5-ben áll:
שפך דם האדם באדם דמו ישפך
„Aki ember vérét ontja, annak vére ontassék ki.”
Ez a tórai vers megelőz minden más, az élet védelmére vonatkozó parancsot. Mint látjuk, nem csupán a zsidókra, minden emberre vonatkozik az életének védelme.
Nem kérdéses, hogy a magzat él. Az sem lehet vitás, hogy a magzat életének elvétele a fenti szöveg tekintetében gyilkosságnak számít. Hogyan lehet egyáltalán mégis engedélyezni az abortuszt a halácha alapján?
A választ, igaz, indirekt módon a Tóra adja meg.
Mózes II. 21/22-ben áll:
וכי ינצו אנשים ונגפו אשה הרה ויצאו ילדיה ולא יהיה אסון ענוש יענש כאשר ישית עליו בעל האשה ונתן בפללים
Ha verekednek férfiak, és megütnek egy terhes asszonyt, aki elveszti magzatát, de életveszély (a terhes asszonyt illetően) nem esik, kártérítést kell fizessen (a vétkes).
Ha a magzat élete egyenértékű lenne a megszületettek életével, úgy a vétkest tórai alapokon gyilkosnak kellene tekinteni, és halálra kellene ítélni. Amennyiben csak kártérítéssel tartozik, úgy nem tekinthető gyilkosnak, így pedig a magzat sem tekinthető teljes értékű életnek.
Ám mégis élet, így megilleti a védelem. Minden, a továbbiakban kifejtett érv ezen a pilléren nyugszik.
A magzat tekintetében kétféle értelmezés lehetséges:
a., Az anya testének szerves része, vagy
b., Egy, a testen belül fejlődő idegen test
Mindkét esetben bonyolult kérdés a magzat státuszának meghatározása. Amennyiben az anya szervers részének tekintjük, úgy jogai egyenlőek az anya jogaival, hiszen egy entitás. Ha idegen test, akkor pedig fejlődésének fokozatai szerint változik mind az állapota, mind pedig jogi státusza. Ez esetben pedig kérdéses, hogy -mivel testen belül létezik, s neme bizonytalan- megilletik-e az élő egyéneket megillető jogok. Meg kell állapítanunk, a két lehetőség közül melyiket preferálja a halácha.
A héber szöveg szó szerint így szól: aki ember vérét ontja az emberben, annak vére ontassék ki. E versből kiindulva az „ember az emberben” kifejezést szó szerint értve értelmezhetjük úgy is, hogy az a magzatra vonatkozik. A Talmud Szanhedrin traktátus 57b lapján olvasható Rabbi Jismáél értelmezése:
מאי טעמיה דרבי ישמעאל? – דכתיב +בראשית ט’+ שפך דם האדם באדם דמו ישפך, איזהו אדם שהוא באדם – הוי אומר זה עובר שבמעי אמו
Miért érti így rabbi Jismáél? Mert írva van: Aki ember vérét ontja, annak vére ontassék ki. Ki az az ember, aki emberben van? Ez a magzat, aki anyja méhében van.
A fentiekben vázolt két kérdéskör véleményünk szerint ezzel eldőlt. Rabbi Jismáél tórai alapokon önálló emberi lénynek tekinti a magzatot. Így ebben az irányban vizsgálódunk tovább, noha, mint látni fogjuk, a magzat mégsem számít teljes jogokkal bíró emberi lénynek.
A Misna Oholot traktátus 7. fejezete 6. misnájában így fogalmaz:
האשה שהיא מקשה לילד מחתכין את הולד במעיה ומוציאין אותו אברים אברים מפני שחייה קודמין לחייו יצא רובו אין נוגעין בו שאין דוחין נפש מפני נפש
Ha a nő nehezen szül, eltávolítják belőle a magzatot, mert az anya élete előrébbvaló a magzaténál. Ha azonban már a gyerek jórészt világra jött, nem bántják, mert mindkét élet egyforma értékű.
Miből világlik ki, hogy a magzat élete, ha még nem indult meg a szülés, alárendelhető az anya életének?
A Sulchán Áruch Chosen Mispát traktátus 425. fejezet 2. paragrafusában áll:
לפיכך העוברת שהיא מקשה לילד, מותר לחתוך העובר במעיה, בין בסם בין ביד, מפני שהוא כרודף אחריה להרגה
Amennyiben a szülő nőnek veszélyes a szülés, eltávolítják a magzatot bármilyen módon, mert olyan, mint aki a másik életére tör.
A szöveg a רודף, rodéf szót használja. E szó terminus technicus arra a személyre, aki másnak életére tör.
Maimonidesz a Misne Torá Hilchot Rocéách traktátus 1. fejezet 9. haláchájában így ír:
הרי זו מצות לא תעשה שלא לחוס על נפש הרודף
Tiltó parancsolat, hogy ne kegyelmezzünk a rodéfnak.
Ennek értelmében a terhességmegszakítás engedélyezett. Van azonban egy nyugtalanító kérdés:
Ahhoz, hogy valaki a másik életére törjön, akaratra, értelemre van szükség. A magzatnak ez nyilvánvalóan nincs meg. Hogyan lehetséges, hogy a Sulchán Áruch így dönt?
A teljes írás itt olvasható.
