„Együtt jártak a falak közé”

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Mi az egyetem feladata a nemzeti emlékezetkultúrával kapcsolatban?
Döntő kérdés, hogy mit és hogyan tanít az intézmény: a kritikai szemlélet, az eltérő álláspontok megjelenítése nagyon fontos. Azt látom, hogy a mi elsőéveseink nem nagyon szembesülnek azzal, hogy mi az egyetem sztenderdje, alapvetése: ez nem módszertani probléma, hanem az identitás kérdése. Az amerikai és brit egyetemek diákjai az első perctől ismerik az intézmény narratíváját. A magyar egyetemek saját történetükhöz való viszonya igazán komoly probléma, az intézmények tere azonban mintha távolságot tartana a saját múltjuktól. Az ELTE saját történelmét – finoman szólva – amnéziával kezelte. Ez nem jelenti azt, hogy az egyetemtörténet nem volt, vagy ne lenne fontos: mindig is releváns tudás volt, rengeteget foglalkoznak vele a kollégák. Azonban az, ami a második világháborúban történt, mintha elkerülte volna a figyelmünket. Az emlékhely felavatásával az egyetem egy kötelességszegést hoz helyre. Nem az a dolgunk most, hogy a nemzeti emlékezetpolitikával foglalkozzunk: döntően és aktívan a saját múltunkat kellett rendbe tenni, illetve rekonstruálni.

Mióta foglalkoznak az emlékhely létrehozásának gondolatával?
Az elmúlt évek számos, az egyetemet érő frusztrációja, a hallgatói és egyetemi identitás dezorientáltsága – hogy úgy mondjam – megérlelte a kari és egyetemi vezetésben a döntést, jóval a Szabadság téri szobor tervei előtt. Az egyetem tavalyi, nehezen átélhető holokauszt-emléknapja is fontos indíttatás volt. A múlt században a Trefort-kert jelentette az egyetemet: itt éltek együtt a bölcsészek és természettudósok, a jogászok kivételével, akik az Egyetem téren dolgoztak. A hely így adódott: a létrejövő emlékhely nem pusztán a közös egyetemi emlékezet megteremtését segíti, hanem a következő nemzedékek számára is alapot jelent a jövő felé vezető úton. Tavaly az Építész Mester Egylet Mesteriskola hallgatói részére hirdettünk tervpályázatot Trefort-kerti Emlékműpályázat címmel. Az ÉME építészeiben példátlan, fantasztikus partnerekre találtunk. A zsűri és az egyetem végül nagy egyetértésben döntött a Névsor a fugákban pályamű mellett.

Melyek az emlékmű koncepciójának legfontosabb elemei?
Mindenképpen építészekkel szerettünk volna beszélni, egy nem-narratív emlékezetformát kerestünk. A szoborszerű emlékmű bizonyos értelemben halott műfaj, elkészül, majd láthatatlan lesz. Az építészet képes arra, hogy más kulturális regisztert használjon. Ez egy minimalista emlékmű, mindössze egy centiméter vékony bronzcsík alkotja – de az nagyon hosszú, kétszáznyolcan méter, az áldozatok nevével. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig fogja kemény keretbe az egyetem campusát. Az egyetem halottainak nevei random állnak egymás mellett: hiszen együtt jártak a falak közé mindaddig, amíg katonaként, munkaszolgálatosként, felfoghatatlan traumák áldozataiként nem haltak meg 1938 és 1944 között. Ők most váltak az egyetem saját halottaivá: az intézmény a híres halottairól megemlékezik, de az ismeretlenek, a jeltelen sírban nyugvók most lettek az egyetem saját halottai. Ismert, hogy Auschwitz a legnagyobb magyar temető – ezt sokan próbálják elfelejteni –, ezért is irgalmatlan és elmondhatatlan különbség van egy név között, amelynek nincsen nyoma és aközött, hogy van egy nyom, azon a helyen, ott, ahol élt és járt. Létrejön egy honlap is: az összes életrajzzal, számos előkerült fotóval. Minden név ugyanolyan tipográfiában, keretben és méretben lesz olvasható. Szerb Antalról vagy Halász Gáborról nem ezen a helyen kell sokat írni, az ismeretlenekről viszont mindent meg kell írni.

A teljes interjú itt olvasható.

Az idei egyetemi megemlékezések részletes programja itt található.