Diplomáciai nagyüzem – viták Jeruzsálem és a gázai konfliktus körül

A lengyel külügyi tárca a gázai övezeti fejlemények kapcsán arra hívta fel kedden Izraelt, hogy tartsa tiszteletben a palesztinok jogát a békés tüntetésekre. Aláhúzták egyúttal, hogy ezt a jogot a palesztinok nem használhatják ürügyként az erőszak alkalmazására.

A varsói külügyminisztérium honlapján olvasható nyilatkozatban leszögezik, hogy Izrael jogosult saját határainak védelmére, szorgalmazzák viszont e tekintetben az “arányos erő alkalmazását”.
Varsó a dokumentumban a kétállami megoldás mellett áll ki, ezt tarja az izraeli-palesztin konfliktusban egyedüli lehetséges eszköznek “az igazságos és állandó béke” elérésére.
A lengyel külügyi tárca Twitter-honlapján kedden közzétett információ szerint Jacek Czaputowicz külügyminiszter aznap török hivatali kollégájával beszélt telefonon. Mevlut Cavusoglu arra kérte Czaputowiczot, hogy támogassa Törökországot az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a Gázai övezetről folytatott keddi vita során. Lengyelország januártól nem állandó tagja, május elejétől pedig soros elnöke a BT-nek.
A török külügyminisztérium a gázai övezeti események kapcsán kedden arra kérte Izrael ankarai nagykövetét, hogy “egy időre térjen haza”, miután előző nap az izraeli amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése ellen tüntető palesztinok közül az izraeli rendőrség mintegy 60-at megölt a Gázai övezetben. Izrael válaszként ideiglenesen kiutasította Törökország jeruzsálemi konzulját.

*

Guatemala is megnyitotta ünnepélyesen Tel-Avivból áthelyezett nagykövetségét Jeruzsálemben – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Két nappal a  jeruzsálemi amerikai nagykövetség átadása után, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök köszöntötte a megnyitóra Izraelbe látogató Jimmy Morales guatemalai államfőt, és megígérte, hogy következő dél-amerikai útján ellátogat Guatemalába.
A külképviselet avatásán részt vett több izraeli miniszter is, valamint Nir Barkat, Jeruzsálem polgármestere.
“Guatemala volt a második állam, amely elismerte Izraelt”- mondta Netanjahu. “ENSZ-nagykövetük igen aktívan segítette az országot abban az időben, hogy elfogadják a felosztási tervet. Közös értékeket és célokat vallunk, s noha távol vagyunk egymástól, valójában nagyon is közel állunk egymáshoz”- tette hozzá utalva az Izrael hetven évvel ezelőtti megalakulása körüli vitákra, amikor Guatemela a születő zsidó állam pártját fogta.
“Guatemala és Izrael régóta barátok, s Izraelnek fontos helye van a szívünkben”- felelte az ünnepségen a dél-amerikai ország elnöke. “Testvéri szeretet köt össze minket, itt otthon érezzük magunkat, mert tudjuk, hogy az izraeli nép szereti a guatemalait”- tette hozzá.
Donald Trump tavaly decemberben jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és országa nagykövetségét áthelyezi ebbe a városba. Ezzel szembefordult a több évtizedes nemzetközi konszenzussal és diplomáciai hagyománnyal, hogy Jeruzsálem státuszáról az izraelieknek és a palesztinoknak kell megállapodniuk egymással. Izrael álláspontja az, hogy a város a zsidó állam egységes és oszthatatlan fővárosa, ám az arab többségű Kelet-Jeruzsálemet a nemzetközi közösség nem tekinti Izrael részének, mert a városrészt az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el és szállta meg Izrael. Trump lépését követően Guatemala és Paraguay is bejelentette, hogy Jeruzsálembe helyezik izraeli nagykövetségüket.

*

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedd este hazarendelte a Palesztinai Felszabadítási Szervezet washingtoni nagykövetét – jelentette a Háárec című újság honlapja kedden.

A visszahívást Abbász utasítására a Palesztin Hatóság külügyminisztériuma rendelte el a palesztin Waffa hírügynökség értesülése szerint. Száeb Erekat palesztin főtárgyaló a palesztin tévében is bejelentette a washingtoni irodavezető, Husam Zomlot nagykövet hazarendelését, aki már úton van Rámalláhba, és szerdán érkezik meg.
A palesztin külügyminisztérium szerint az elnök az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költözése után rendelte el, hogy a nagykövet hagyja el Washingtont.
Zomlotot már decemberben is hazahívták, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy áthelyezi az Egyesült Államok nagykövetségét Jeruzsálembe, amelyet Izrael fővárosának ismert el
A palesztin hatóság vezetése a decemberi bejelentés óta gyakorlatilag nem hajlandó tárgyalni Trump képviselőivel, köztük veével, Jared Kushnerrel sem, akit az amerikai elnök az új béketerv kidolgozására kért fel.
Zomlot a nagykövetség átköltöztetését az apartheid irányába tett lépésnek nevezte az i24 hírportál szerint.

*

Oroszország álláspontja továbbra is az, hogy Jeruzsálemnek két állam, Palesztina és Izrael fővárosának kell lennie  – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán Kercsben megtartott sajtótájékoztatóján.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Jeruzsálemnek, amelynek végleges státuszáról a palesztin-izraeli közvetlen tárgyalásokon kell megállapodni, nyitottnak kell maradnia “mindhárom monoteista vallás követői előtt”.
Zaharova kifejezte Oroszország nyugtalanságát az Izrael és a Gázai övezet határán az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése nyomán kiéleződött helyzet miatt és visszafogottságra szólította fel az érintett feleket. Mint mondta, Moszkva megerősíti a palesztinok jogát a békés tiltakozásra és elítéli katonai erő alkalmazását a polgári lakossággal szemben.
Szíriáról szólva Zaharova megismételte az orosz vádat, miszerint az Egyesült Államok az Eufrátesztől keletre fedezéket nyújt két-háromezer, főleg Európából és a FÁK-országokból érkezett terroristának.  Állítása szerint fennáll az Iszlám Állam nevű terrorszervezet feléledésének veszélye az amerikai kivonulás után. Emlékeztetett rá, hogy az események Irakban hasonlóképpen alakultak az Egyesült Államok erőinek kivonása nyomán.
A szóvivő szerint a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) várhatóan május végén teszi majd közzé jelentését a dúmai vegyifegyver-incidensről, amely nyomán az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország csapást mért Szíriára. Szavai szerint Oroszország arra fog törekedni, hogy az arab országban elkövetett vegyi támadásokat politikamentesen vizsgálják ki.
Zaharova beszámolt arról is, hogy az orosz külügyminisztérium határozottan tiltakozott az ukrán hatóságoknak a RIA Novosztyi Ukraina elleni fellépése miatt.  Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezeteknek értésre kell adniuk, hogy Kijev magatartása elfogadhatatlan, hogy az őrizetbe vett újságírót szabadon kell engedni, és hogy más tömegtájékoztatási eszközökkel szemben nem alkalmazhatók hasonló erőszakos módszerek.
Az ukrán hatóságok kedden Kijevben őrizetbe vették és hazaárulással gyanúsították meg Kirill Visinszkijt, a RIA Novosztyi Ukraina hírportál főszerkesztőjét, azt állítva, hogy az újságíró támogatja a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat. Zaharova elmondta, hogy Moszkva mindet elkövet Visinszkij kiszabadítása érdekében.

*