Demokráciában lehet rasszistának lenni?
TASZ vs. Sándor ZsuzsaEgy törvénymódosításnak köszönhetően elsőfokú ítéletében most először kötelezte a bíróság az internetes tárhelyszolgáltatót, hogy törölje a Kurucinfó egy 2013-ban íródott holokauszttagadó cikkét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogsegélyt ajánlott a portál szerzőjének, mondván, netes tartalom törlése demokráciában megengedhetetlen, ráadásul képmutatás az állam részéről. A segítséget a Kurucinfó visszautasította, Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság egykori tanácsvezető bírája viszont ezt írta a TASZ-nak: „Nektek elment a maradék eszetek is.” A 168 Óra szerkesztőségében Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza és Sándor Zsuzsa vitázott.
Dojcsák Dalma és Sándor Zsuzsa (fotó: Kovalovszky Dániel / 168óra)
– Nos, észnél vannak?
Dojcsák Dalma: Ezt a kérdést nem tisztem megválaszolni. A közvéleménynek joga van kritikusan viszonyulni a TASZ álláspontjához. Nekem viszont a jogi érvekről kell beszélnem.
– A felvetés a jogi „normalitásra”, illetve annak abszurditására vonatkozott.
D. D.: Ha valaki szólásszabadsággal foglalkozik, annak a liberális felfogás és a tartalomsemleges védelem elve nem abszurd. Ez az Alkotmánybíróság által a rendszerváltozás után elfogadott álláspont is. A normalitás. Az internet cenzúrázása elleni jogsegély-felajánlást pedig azért tettük, mert a kormány bírói eljárásban, az általa befolyásolt ügyészségen keresztül most először kérte ennek a szabálynak az alkalmazását.
– Hadd idézzek Sándor Zsuzsától: „Nem úgy nevezitek magatokat, hogy Társaság a Szabadságjogokért? Úgy gondoljátok, hogy ebben az országban rasszista, cigány- és zsidógyűlölő, homofób, szélsőjobboldali társaság szabadságjogait kell megvédenetek?”
Sándor Zsuzsa.: Hadd tegyem hozzá, hogy a szólásszabadság a TASZ szerint korlátlan. Ez éppolyan szélsőséges álláspont, mint a Kurucinfóé a másik oldalon. A szólásszabadságnak ugyanis vannak határai. A TASZ a Sólyom László-féle alkotmánybírósági határozatra hivatkozik, csakhogy az azt is kimondja: „Figyelembe kell venni azokat a mindennapi veszélyeket is, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek korlátok nélküli alkalmazásával járnak.” Ezt képviselem én is, és ezért kifogásoltam, hogy a TASZ éppen a Kurucinfó védelmében lépett fel. Az emberi jogok alapokmánya szintén határt szab a szólásszabadságnak, ha a másik ember méltóságát vagy jó hírnevének tiszteletben tartását sérti. És van még egy nemzetközi egyezmény is a faji megkülönböztetés tilalmáról, amely az ilyen eszmék terjesztését is tiltja.
D. D.: Tévedés, a TASZ nem gondolja, hogy a szólásszabadság korlátlan. Ennek a jognak is vannak legitim korlátai, melyeket az állam köteles tiszteletben tartani. Ilyen például a gyűlöletre uszítás büntetőjogi tényállása. A TASZ bejelentő volt Tomcat ügyében, a bíróság el is ítélte gyűlöletre uszítás miatt. Amikor ugyanis egyéni jogok sérülhetnek, a jognak kötelessége beavatkozni. Olyan esetekben viszont, amikor ez a veszély távoli, a büntetőjog túlzó és alkalmatlan eszköz. Aki azt állítja, nem volt holokauszt, az rosszindulatú vagy nagyon buta. Ezért viszont nem járhat büntetőjogi szankció.
