Csak a választások után nyithat a Sorsok Háza
Még folynak az előkészítő munkálatok, 2022-nél előbb nem lesz látogatható az emlékközpont, amelyet eredetileg 2014-ben akartak megnyitni.
Köves Slomó
A kiállítás részletes forgatókönyve elkészült, nemzetközi akadémiai tanácsadó testületünk tagjai ezt áttekintik, hogy kritikai javaslataikat megtehessék. Ezzel egyidőben dolgozunk már a belsőépítészeti kiviteli terveken és a multimédiás tartalmakon is. Mindez körülbelül még egy-másfél évet fog igénybe venni – nyilatkozta a Népszavának Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Sorsok Házáról.
„2019 elején kezdtünk el az állandó kiállítás koncepcióján dolgozni. Elismert hazai és külföldi történészeket, holokauszt-muzeológusokat vontunk be, és a világ egyik legismertebb múzeumfejlesztő társaságát sikerült megnyerni az ügynek” – folytatta Köves Slomó, hozzátéve: a washingtoni székhelyű Gallagher and Associates referenciái kiválóak és korábban számos más holokausztmúzeum tervezésében is részt vett. Mindeközben – jegyezte meg – „közel 150 magyar túlélővel és embermentővel készítettünk interjút Magyarországon, Izraelben, Franciaországban és az USA-ban” – fogalmazott Köves.
Érdekes, tehetjük hozzá a fentiehez, hogy bár a Dél-Kaliforniai Egyetem Shoah Alapítványának 55.000 holokauszttúlélővel készített interjúja a Magyar Tudományos Akadémia révén 40 intézményben elérhető Magyarországon – köztük 1335 magyar nyelvű -, valamint több ezer magyar származású interjúalany nyilatkozik a háborút megelőző magyarországi élményeiről, a munkaszolgálatról, a deportálásról és a vészkorszak más eseményeiről, mégis új interjúk készítése mellett döntöttek a Sorsok Háza szervezői.
Elképzelhető persze, hogy a későbbiekben a Sorsok Háza is hozzáférési pontja lesz az archívum anyagainak, mindenesetre új interjúk készítését is szükségesnek tartották saját szempontok szerint.
