Cannes – Nemes Jeles László: kerültük a holokausztfilmek kódjait

Nagyon boldog vagyok, hogy meghívták a filmet a Cannes-i versenyprogramba – mondta az MTI-nek Nemes Jeles László, miután a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának szervezői csütörtökön bejelentették, hogy a magyar rendező Saul fia című alkotása is szerepel a seregszemle hivatalos versenyében. Nemes Jeles László hangsúlyozta: tudatosan szembementek a holokausztfilmek ábrázolásmódjával.

A film forgatókönyvét, barátjával a francia Clara Royer-vel közösen, a cannes-i Résidence ösztöndíjprogram keretében írták, így a szervezők valamennyire ismerhették már a film alapjait. “Cannes elég őrült hely, nehéz befogadni, nagy esélyt jelent, de hatalmas nyomást is, hiszen óriásiak az elvárások” – idézte fel az ösztöndíj során szerzett emlékeit.

A Türelem című sokszorosan díjazott kisfilm alkotójának Franciaországban került kezébe egy könyv, amely a Sonderkommando tekercseit mutatta be. Ezekben a gyakran földbe rejtett írásokban a náci haláltáborok krematóriumaiba vezényelt rabok gondolatai, feljegyzései olvashatók. “A Sonderkommando tagjait arra kényszerítették, hogy a gázkamrákban megölt emberek tetemeit elégessék és hamvaikat szétszórják. A krematóriumokban elszigetelten éltek, és miután néhány hónapig dolgoztatták, rendszeresen likvidálták őket. Néhányuk azonban a tiltás ellenére írt, az írásokat pedig rendszerint elásták” – fogalmazott a rendező, aki hozzátette: “a poklok poklában” szerettek volna egy egyszerű történetet elmesélni.

Megjegyezte, a Türelem is hasonló tematikájú, és már akkor tudta, hogy ezt a nézőpontot, megközelítést tovább szeretné vinni egy játékfilmben, amely végül az első nagyjátékfilmes bemutatkozása lett.

A Saul fia a magyar Saul Auslanderről szól, aki az auschwitzi Sonderkommando tagjaként egy kisfiú tetemében saját fiát véli felfedezni, innentől kezdve egy cél vezérli: megadni a végtisztességet a fiának – ismertette az alkotást az 1977-es születésű rendező.

“Nem akartam klasszikus történelmi filmdrámát készíteni” – mondta Nemes Jeles László, kiemelve, hogy a holokausztfilmek “kódjait” kifejezetten szerették volna kerülni. “Térben és időben igyekeztünk nagyon leszűkíteni a nézőpontot, hogy ne lássunk mindent. Tehát nem törekedtünk totalitásra, egyetlen emberi nézőpontot kerestünk, így olyan a film, mintha egy kulcslyukon keresztül látnánk a tábort, miközben a cselekmény nagyon kontúros, konkrét” – fogalmazott.

Megjegyezte, a holokausztfilmek számára frusztrálóak, hiszen a túlélésről szólnak, miközben erre nagyon keveseknek volt esélye. “Kosztümös filmekre hasonlítanak, túl nagyot vállalnak időben és térben, felépítésben is. Ennyi minden nem fér egy filmbe” – vélekedett, hozzátéve, hogy ők ezzel szemben a pokol közepébe helyezték a főszereplőjüket, mégsem akarnak mindent láttatni, inkább a néző képzeletére bízzák ezt. “Ha a szörnyűségek közepén vagyunk, nem érthetünk mindent úgy, ahogy ma, a háború után” – húzta alá.

A film operatőre Erdély Mátyás, akivel közösen találták ki a képi világot, a koncepciót, még egy Dogma-szerű alapvetést is összeállítottak arról, hogy mi lehet és mi nem ebben a projektben. “Régóta beszélgettünk erről, kisfilmeket is készítettünk együtt” – tette hozzá, utalva többek közt a Türelemre.

A főszerepet Röhrig Géza, egy New Yorkban élő amatőr színész-költő játssza, akivel a tengerentúlon ismerkedett meg Nemes Jeles László. Mint fogalmazott, a hitelesség érdekében választott profi helyett amatőr főszereplőt, aki így nem hoz magával színészi technikákat, előképeket. “Benne láttam, hogy megvan az emociálnis skála, ráadásul ismeri a filmes világot, hiszen filmrendezőként végzett Szabó István osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán” – tette hozzá. A többi szerepben olyan színészek láthatók, mint Zsótér Sándor, Molnár Levente vagy a német Urs Rechn, de feltűnnek a filmben amerikai, német, lengyel, izraeli színészek is.

A forgatás főleg Budapesten és környékén zajlott. “Nem csináltunk teljes rekonstrukciót, a legtöbb jelenetet Budafokon, egy régi katonai épületben vettük fel” – idézte fel a forgatást, amelyhez Rajk László készített díszleteket, az Auschwitz-Birkenau tábor megsemmisült épületeinek rekonstrukcióját. “Minden nap más típusú nehézségekkel szembesültem, hiszen volt akciójelenet, sok statiszta, több nyelven dolgoztunk, sok speciális effektet alkalmaztunk, gyerekszereplőket kellett instruálni” – tette hozzá.