Budára sem volt hajlandó disszidálni a vezető magyar szívgyógyász

Alapvetően neki köszönhető az Országos Kardiológiai Intézet megalakulása, amelynek haláláig igazgatója volt. Az alapító Gottsegen György ötven éve, 1965. május 7-én egy külföldi konferencián, Dubrovnikban hunyt el.

Apja még Kassán, ő már a fővárosban született. 1923-ban kitűnő eredménnyel érettségizett, mondhatnánk hiába, hiszen a numerus clausus miatt nem vették fel a pesti orvosegyetemre. Akkoriban sok hasonló sors hányódott Magyarországon, többségük kényszerből külföldi egyetemeken próbált szerencsét. Gottsegen György a közeli Bécs mellett döntött, fel is vették, tehát mégsem volt hiábavaló a jeles érettségi.Medikus korában a híres Wenkebach szívklinikán gyakornokoskodott, egy szemesztert Párizsban is letudott, de orvosdoktorrá Bécsben avatták 1929-ben. 1931-es hazatérése után az István kórház belgyógyászati osztályán gyakornokoskodott fél évig ingyen, majd olyan munkahelyet keresett, ahol fizettek is a munkájáért. Az egyetemi klinikák zárva voltak előtte, ám szerencséjére a zsidókórház belgyógyásza felvette, és ott is maradt 1944-ig. (Főnöke, Lévy Lajos az elsők között szervezett Magyarországon EKG-laboratóriumot.)

A háború után az elsők között használhatóvá vált Koltói Anna kórház egyik belosztályát szervezte meg, majd igazgató lett. 1950-ben a Tétényi úti kórház átépítését segítette orvos szakértőként, majd az egész intézetet igazgatta két éven át.

Gottsegen 1944-ben apósa lakásában kórházat rögtönzött, ahol sok sebesültet gyógyított. A zsidókórházból még időben kivándorolt barátja, Lax Henrik vízumot küldött neki, ő azonban

a megannyi szenvedés ellenére sem akart megválni szülőföldjétől.

1956-ban ugyanezen barátja Bécsig jött érte, de Gottsegen, aki mindig Pesten élt, lánya visszaemlékezése szerint a következőt mondta: „ha disszidálni akarnék, Budára költöznék.”

A nyugati országokban a modern kardiológia rohamos fejlődésnek indult, a katéterezés rutinná vált, megindultak az első szívműtétek.Magyarországon is terjedt az új népbetegség, az érelmeszesedés. Gottsegen az elsők között ismerte fel, hogy a kardiológiában új korszak kezdődött, jól felszerelt, modern intézet felállítására volt szükség. Csak szegény volt hozzá az ország háború után.

A teljes cikk itt olvasható.