Budapesten tartotta ülését az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemért és a zsidó élet támogatásáért felelős munkacsoportja
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) adott otthont szeptember 24-25-én az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemért és a zsidó élet támogatásáért felelős munkacsoportja soros ülésének.
Katharina von Schnurbein
A Rumbach Zsinagógában megrendezett eseményen a bizottság koordinátora, Katharina von Schnurbein mellett számos külföldi felszólaló is szerepelt, magyar részről pedig házigazdaként Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára vett részt.
Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, s a vészkorszak 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: Magyarország a zéró tolerancia politikáját követi az antiszemitizmus minden formájával szemben, beleértve a cionizmus-ellenességnek, vagy Izrael-ellenességnek álcázott antiszemitizmust is.
dr. Grósz Andor köszöntő beszédében – felidézve a magyarországi zsidóság kimagasló szellemi, művész teljesítményeit – kitért a közös felelősség kérdésére is. A felerősödő antiszemita és Izrael ellenes megnyilvánulások közepette, az Európai Uniónak bőven van tennivalója ebben a körben, és szerinte a munkabizottság szerepe ezért is kiemelten fontos. Hozzátette: „… Úgy vélem, nem túlzok, amikor állítom, hogy egész civilizációnk fejlődése a tét. Az Önök erőfeszítésén is múlik, hogy sikerül-e rávenni a társadalmakat, kötelezzék el magukat az antiszemitizmustól mentes jövő mellett az EU-ban és azon kívül is. Hiszen, mint ahogyan azt Jonathan Sachs rabbi is megfogalmazta, A zsidókkal kezdődő gyűlölet soha nem ér véget a zsidókkal” – mondta a Mazsihisz elnöke.
A két nap alatt négy szekcióülésen foglalkoztak az európai zsidósággal kapcsolatos kérdésekkel. Elsőként Katharina von Schnurbein foglalta össze a jelenlegi helyzetet. Elhangzott, hogy míg a Soá után rengeteg olyan intézkedés történt az európai államokban, amelyek a zsidók életkörülményeit és főként biztonságát javították, addig az október 7-i, izraeli civilek ellen elkövetett terrortámadás és az ezt követő háború drámaian rontott a helyzeten. Ennek a budapesti ülésnek a többi között az volt a célja, hogy elemezze, miként változott az antiszemitizmus, és milyen stratégiát képviseljen az EU ebben a megváltozott helyzetben.
Jelzésértékű, hogy éppen Magyarországon tartották meg ezt az eseményt. Ezzel kapcsolatban Prof. dr. Grósz Andor elmondta, hogy egy Brüsszelben tartott korábbi megbeszélésen maga vetette fel, hogy a Mazsihisz örömmel adna helyt Budapesten a soron következő ülésnek.
Október 7-e után elsőként az online felületeken nőtt meg robbanásszerűen az antiszemita tartalmak mennyisége, a zsidók meggyilkolására és Izrael megsemmisítésére irányuló felhívások száma, sőt, magának a terrorizmusnak a dicsőítése is állandó téma lett. A második szekcióülésen ügyészek ismertették, miként lehet jogi úton szembeszállni mindezekkel, hiszen számos bűnvádi eljárás indult már ilyen esetek kapcsán. Tehát kezd kialakulni egy sikeres gyakorlat, amivel a gyűlöletet felszító online tartalmak ellen fel lehet lépni.
A harmadik szekcióban a zsidó élet támogatásáról volt szó. Az előadók ismertették azokat az intézkedéseket, amelyeket elsősorban az egyetemeknek és a civil társadalmi szervezeteknek ajánlanak, hogy visszaszorítsák az Izrael ellenes propagandát és akciókat. Az előadók ismertették a zsidó élet támogatását segítő úgynevezett NOA (Networks Overcoming Antisemitism) programot, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy az EU tagállamai ennek segítségével is hatékonyan tudjanak fellépni e jelenségekkel szemben.
A negyedik szekcióban a magyarországi zsidóságról volt szó. Elsősorban a rendszerváltás utáni helyzetet elemezték a résztvevők, kitérve arra, hogy valóban reneszánszát éli a zsidó kultúra és a hitélet is. A Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője, Ausztrics Andrea, a MAROM Zsidó Kultúra projektjének vezetője, valamint Kenesei Marcell, a Bálint Ház ügyvezető igazgatója részvételével megrendezett vitán többi között szó esett arról is, hogy a fiatalabb zsidók már egyáltalán nem a holokauszt emléke alapján keresik identitásukat. Az emlékezetnek is megvan a helye, de a zsidóság ma már nem az elszenvedett sorsok, hanem a jelen és a jövő kihívásai alapján tekint önmagára, keresi a helyét a világban.
