Bolgár holokauszt: szerencse vagy szolidaritás?
Doncsev Toso (fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet)
– Bulgária különleges helyet foglal el a holokauszt történetében: sikerült megakadályozni csaknem ötvenezer bulgáriai zsidó elhurcolását. Miért nem létezett Bulgáriában antiszemitizmus?
– Hannah Arendt is felhívta figyelmet erre a kérdésre az Eichmann Jeruzsálemben című művében, és nem talált magyarázatot. Szerintem ehhez vissza kell nyúlni Bulgária ötszáz éves török megszállásáig, amely gyakorlatilag legyalulta a társadalmat. A feudális uralkodó osztály Bulgária felszabadulásakor egyik napról a másikra eltűnt, hiszen ők törökök voltak. Tiszta lappal kezdte a társadalom, viszonylagos egyenlőség jött létre, így sokkal kevesebb volt a feszültség, mint nálunk vagy Nyugat-Európában. A szolidaritás is jobban kialakult, mert a bulgáriai zsidók a keresztényekkel együtt szenvedtek a török elnyomás alatt. Valahogy úgy vélekedtek, hogy „mind emberek vagyunk, szemben a törökökkel”.
– Az esszében többször utal arra, hogy a bulgáriai zsidók nem asszimilálódtak. Jól értem, hogy ön szerint a bolgár társadalom zsidók iránti empátiája annak is köszönhető, hogy a zsidók nem vállaltak szerepet a közéletben?
– Erre nem is volt lehetőségük, ahogyan a bolgároknak sem, hiszen a kormányzó elit muszlim volt. De igaz, hogy a török uralom alóli felszabadulás után sem törekedett Bulgária arra, hogy bolgárokat csináljon a zsidókból, ahogyan a többi nemzetiségből sem. A kapitalizmus beköszöntével Bulgáriában is kialakultak társadalmi feszültségek a főként kereskedelemből meggazdagodott városi polgárok és a kevésbé tehetős rétegek között, de ez nem antiszemitizmus formájában képeződött le, mert a polgárság alapvetően bolgár volt. Az ellenszenv a meggazdagodott bolgár kereskedő ellen irányult. Jó példa erre az egyik legismertebb bolgár irodalmi figura, Baj Ganyo, Aleko Konsztantinov szatirikus tárcáinak főszereplője.
– III. Borisz cár megítélése máig vitatott. Összevethető Horthy Miklóssal?
– III. Borisznak is voltak revíziós törekvései, amelyekkel a bolgárok nagy része egyetértett és amelyeket Hitler támogatott. Emiatt Horthyhoz hasonlóan a cár is lepaktált az ördöggel. De Borisznak sikerült megvalósítani a sikeres hintapolitikát. A németek számára Bulgária jelentette a diplomáciai kapcsot a Szovjetunióval, ami kedvezőbb helyzetet eredményezett. Diplomáciai szempontból talán az sem volt mindegy, hogy Horthy magyar kisnemesi családból származott, Borisz meg egy német dinasztiából. Szerintem a cár politikájának nagy szerepe volt abban, hogy a bolgár zsidók megmenekültek. Érdemes számba venni a veszteségeket: Magyarország csaknem hússzor annyi embert veszített a második világború alatt, mint Bulgária. Ha ezt nézzük, akkor III. Borisz hússzor eredményesebb államfő volt, mint Horthy Miklós. Egy ország vezetőjének végül is az lenne a feladata, hogy megvédje az ország polgárait.
