Rég nem utálták ennyire az idegeneket Magyarországon

Írta: abcug.hu / Neuberger Eszter - Rovat: Belföld

A tavaly év eleje óta növekvő általános fenyegetettség-érzés rekord szintre emelte az idegenellenességet Magyarországon, és a társadalom nagy része támogatja a kormány menedékjogokat súlyosan korlátozó bevándorlás-politikáját – írja a Tárki legfrissebb tanulmányában. Az is kiderül, hogy a magyarok sokkal jobban féltik a munkájukat és a segélyeiket, mint a kultúrájukat a menekültektől.

122086_jobbikosok

Jobbikosok migráns ellenes demonstrációja 2015 nyarán a Keleti pályaudvarnál

A 2015-ös menekültválság társadalmi hatásait bemutató tanulmánnyal jelentkezett a Tárki Társadalomkutatási Intézet. A kutatás arra kereste a választ, hogy Magyarországon hogyan változott a menekültválság hatására a többségi társadalom menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdje 2015 októbere és 2016 januárja között, azaz közvetlenül a párizsi terrormerényletek előtt, valamint 2 hónappal utánuk.

Magyarország az Európai Unión belül azok közé az országok közé tartozik, ahol a többség támogatja az EU-n kívüli országokból érkező illegális bevándorlás visszaszorítását – írja a 2015 májusi Eurobarométer felmérését is használó tanulmány. A kérdésről az EU-s országok lakosságának többsége, az Eurobarométer szerint a megkérdezettek mintegy 85 százaléka így gondolkodik. Azzal viszont – Észtországgal és Dániával együtt – eltérünk az EU átlagtól, hogy a lakosság kisebb része támogatja a közös uniós szintű fellépést a migrációs helyzet kezelésére, és inkább a nemzeti szintű lépéseket támogatná.

Rekordot döntött a xenofóbia

A tanulmány egyik legfontosabb állítása, hogy a magyar lakosság körében 1992 óta folyamatosan mért idegenellenesség (xenofóbia) a 2016 januári felméréskor érte el a mindenkori legmagasabb szintet, az idegenbarátság (xenofília) pedig mostanra szinte teljesen eltűnt a magyar társadalomból.

Közelebbről megnézve látható, hogy a kormányzati bevándorló-ellenes kampány kezdete előtti utolsó mérésen mért 39 százalékhoz képest 2015-ben először 45-re, majd 2016 januárjában 53 százalékra emelkedett a megkérdezettek körében a xenofóbok aránya. Számuk az úgynevezett “gondolkodók” táborának rovására nőtt, akik korábban nem tudtak a felmérés kérdéseire határozott igennel vagy nemmel válaszolni.

A xenofóbia szintjének emelkedése és a kormány szigorodó bevándorlás-politikájának széleskörű támogatottsága a tanulmány szerint egymást magyarázó jelenségek, és összefüggésben vannak azzal az extrém méreteket öltő fenyegetettség-érzéssel, ami mind a magyar, mind az európai közvéleményen eluralkodott a tanulmány által vizsgált időszakban.

Kik azok az idegenellenesek?

A Tárki kutatása alapján megadható annak a magyar állampolgárnak a személyleírása, aki a leginkább és aki a legkevésbé fogékony az idegengyűlölettel szoros összefüggésben álló bevándorlás-ellenességre, és a 2015 eleje óta tartó kormányzati bevándorlás-ellenes kampány üzeneteire.

  • Találkozott már menekültekkel, de személyesen egyet sem ismer
  • Egy kisebb vidéki városban vagy falun él
  • Középiskolánál alacsonyabb iskolai végzettségű
  • A jövőben nem tervez külföldre költözni, és ismeretségi körében sincs olyan, aki huzamosabb ideje külföldön él, vagy élt már külföldön 1 évnél tovább

Ezek a paraméterei a Tárki felmérése szerint annak a magyarországi lakosnak, aki nagyobb eséllyel vált idegenellenessé a menekültválságra épülő kormányzati bevándorlás-ellenes kommunikációs kampány hatására, amely azóta a francia terrorcselekményeket, valamint a szilveszteri németországi eseményeket is összekötötte a menekülthullámmal.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:bevándorlás, menekültek, xenofóbia

[popup][/popup]