Rabbik koronavírus idején
Március közepén, a koronavírus járvány első hullámának idején általános zárlat alá került szinte az egész ország. Mindez – csakúgy, mint e sorok írásakor, Ros Hasana napjaiban – kiterjedt a vallási életre is. Az összeszokott közösségek tagjai sem láthatták egymást, nem lehet minjenben imádkozni. A járvány olyan, korábban soha nem látott helyzetet teremtett, amelynek alapján még ortodox rabbik némelyike is évszázados szabályokon enyhített a szombati és ünnepi szertartások internetes közvetítése által.
Ebben a helyzetben fordultunk néhány rabbihoz kérdéseinkkel, melyekben a gyökeresen megváltozott helyzet felől érdeklődtünk.
„Ez a kis karantén már csak levezetés” – Radnóti Zoltán főrabbi, Károli Gáspár tér
– Mi a tapasztalata, hogyan viseli a közösség, hívei és a szélesebb társadalom a járvány okozta kényszerű változásokat?
– Ha egy kicsit vicces szeretnék lenni, a zsidó közösség már átment néhány tréningen és traumán az elmúlt két évezredben. Ez a kis karantén már csak levezetés. Komolyra fordítva a szót, a közösség fegyelmezetten viseli. Tudják, hogy értük van és nem ellenük. A szolidáris védőháló megteremtése nagyon fontos pont volt a Mazsihisz munkájában.
– Milyen mentális állapotban vannak az emberek?
– Nem találkoztam olyannal, aki összeomlott volna.
– Az internetezőknek az a benyomása, hogy a válsághelyzet hirtelen sokkal szélesebb közönséggel való kommunikációra készteti a közösségi vezetőket. Vannak-e visszajelzései?
– Ha egy lelkész lelkiismeretesen végzi a munkáját, akkor azt az online térben is ugyanazzal az alázattal teszi. Természetesen az aktív célcsoport megnőtt, hiszen eddig voltak, akik fizikálisan is részt vettek a zsidó közösségi életben, mások meg csak a kvázi holdudvarban voltak jelen. Most már az eddig csak virtuális (pl. email) közösségi is az aktív „csoportba” tagozódott bele.
– Az izraeli ortodox rabbikat megosztotta az interneten tartott széder kérdése. Vezetett-e online szédert?
– Darvas István kollégámmal már az első napon publikáltunk egy cikket ebben a kérdéskörben, hogy bizonyos szentségbeli szertartások, amelyeket közösségben (minjen) végzünk, megengedhetőek egy on-line közösségben is. Ám ebbe nem tartozott bele az elektronikai eszközök ünnepi használata. Ennek praktikus okai is vannak. Hiszen Magyarországon, a rabbiság ajtaján nem dörömböltek tízezrével szombattartó, és Pészach minden törvényét betartó családok, akik számára egy széder este megtartása jóval több, mint egy csodás családi hagyomány. És éppen a megoldást keresik, hogy minél kóserebb legyen ez a családi ünnep. És az Izraeli rabbik erre keresték és találták meg a választ. És itt azt is meg kell jegyezni, hogy Izraelben az egynapos széder este teljesen más vallásjogi kérdéseket vet fel, mint a diaszpórai kétestés széder.
