Idén ez a nap a zsidóság a három gyászhét kezdetére, Támuz hó 17-i böjtnapra esett.

A Keszthelyi Zsinagógában gyűltek össze a megemlékezők július 5-én, hogy fejet hajtsanak a város egykori zsidó lakói előtt, akiket a Holokausztban gyilkoltak le. Az ünnepségen Goldschmied István hitközségi elnök mondott beszédet, melyben a szélsőséges eszmék felerősödésére, az ellenük való fellépés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ezután Faith Aser mondott beszédet, melyben rávilágított a böjtnap és az emléknap közötti párhuzamra. Mint mondta, számos tragikus csapás érte a zsidó népet ezen a napon, többek között Támuz 17-én érkeztek meg a Zala megyei zsidókat deportáló vonatok Auschwitzba.

Mint mondta, különböző elméletekkel próbálták az elmúlt 70 évben megmagyarázni a Holokausztot, ám a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi úgy vélte, hogy az ember véges esze nem tudja Isten végtelen akaratát felfogni, ezért nem is tudunk magyarázatot találni a Soára, hiszen „Isten gondolatai, nem ember gondolatai.”

Nem mindenki tudja, hogy a keszthelyi hitközség – a vidéki hitközségek között az egyetlenként – jó pár éve nem a Mazshisz tagja már, hanem az EMIH egyetlen vidéki tagszervezete. A viszony a Mazsihisszel akkor romlott el véglegesen, amikor a Zoltai és Feldmájer vezette Mazsihisz – a helyiek tudta és megkérdezése nélkül – a maga nevére íratta a keszthelyi hitközség ingatlanjait.