Baumhorn Lipót 160 – kiállítás Szegeden a nagy magyar zsinagóga építészről

Írta: Oszkó Ágnes Ivett, Pataricza Dóra - 2020-10-08 Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki zsinagógatervezőként vonult be a köztudatba.

A Baumhorn által tervezett szegedi zsinagóga egyik ablaka (Fotók: Bélavári Krisztina – Magyar Épitészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

22 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén, és további 10 épület átalakítási, rekonstrukciós munkáit végezte el 1888-1932 között. Európában ezzel egyedülállóan termékeny volt, s nemcsak keleties, de szecessziós és protomodern stílusban is alkotott munkássága négy évtizede alatt.

Az általa tervezett zsinagógák mind a történelmi Magyarország területén állnak – vagy álltak. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely romosan, üresen áll…

A szegedi zsinagóga

Baumhorn épületei kezdetben követték a keleties zsinagógaépítészeti hagyományt, ám a tervező hamar letért erről az útról, hogy a közép- és kora-újkori neo-stílusok (neoromán, neogótika, neoreneszánsz stb.) és a századfordulós irányzatok szintézisét hozza létre.

Polgári megrendelésre készült városi épületei korábban nem kerültek az építészettörténeti kutatás fókuszába, mára azonban egyre ismertebbek a Szegedre, Temesvárra, Újvidékre és Budapestre tervezett székházai, lakó- és bérpalotái. Elég, ha olyan ismert épületekre gondolunk, mint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár egykori palotája Szegeden (ma is banképület), vagy a temesvári Lloyd-palota, mely ma főiskolai épülettömb.

Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke a kiállítás megnyitóján

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a Csongrád Megyei Építész Kamarával és a Szegedi Zsidó Hitközséggel együttműködve – és alkalmazkodva a járványügyi helyzet megszorításaihoz – köztéri fotókiállítást rendezett, melyen elsősorban a világi épületek kerülnek a középpontba. Szeged belvárosának sétálóutcáján, a Kárász utcán tekinthetők meg a kiállítás posztamensei – azon a köztéren, melynek közelében több, a plakátokon látható épület ma is áll.

A Baumhorn Lipót 160 című köztéri fotókiállítás egy nagyobb rendezvénysorozat első állomása. A Szegedi Zsidó Hitközség és a MÉM MDK a 120 éve tervezett szegedi zsinagógára szeretné felhívni a figyelmet Áhítatos építészeti formák – Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához című, 2021-2022-ben megvalósuló kiállítás sorozatával. A mostani kiállítást reményeink szerint 2021 áprilisában követi a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban megrendezendő kiállítás és 2021 szeptemberében, a Szegedi Zsidó Őszi Fesztivállal egybekötött szegedi állomás is. A vándorkiállítást szeretnénk eljuttatni 2021-2022 folyamán Temesvárra, Újvidékre, Szabadkára és Szeged finnországi testvérvárosába, Turkuba is.

A budapesti és a szegedi kiállításokon a mostani fotóanyagot kiegészítve eredeti rajzok és rituális textilek bemutatásával idézzük majd fel a szegedi – Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb – zsinagógájának keletkezéstörténetét és nagyszabású őszművészeti egységét. A zsinagóga 1903-as avatása alkalmából tervezett, kivitelezett és adományozott zsinagógai textilek (parochet, kapporet és a Tóra-köpeny) teljes körű restaurálása most folyik (Katkóné Bagi Éva szegedi textilrestauráló végzi), párhuzamosan a szegedi zsinagóga 2017-ben előkerült, elveszettnek hitt, eredeti kiviteli részletrajzainak restaurálásával (Fári Irén és Vóna Györgyné papírrestaurálók). A restaurálási projekt fő célja ennek az egyedülálló kulturális örökségnek a védelme és kiállítása. A projektek további nem titkolt célja, hogy felhívják a figyelmet a Szegedi Új zsinagóga belső terének szükséges restaurálására.