Bambi a zúzókerék alatt
Üldözött írókra, betiltott lapokra, kirabolt könyvraktárakra, megsemmisített könyvekre emlékezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállítása. A tárlat történelmünk egyik legszégyenteljesebb epizódját idézi fel.
A köteteket „A kiveszett zsidó faj központi múzeumába” szánták (fotó: Veres Viktor, Népszabadság)
A kiállítás auftaktjaként az 1920-as évek atmoszférájával szembesülhet a néző, mindenekelőtt egy olyan zsidó skríblert ábrázoló karikatúra révén, amely még a leggusztustalanabb nyilaslapok hasonló ábrázolatait is simán überolja, nem is mennék bele jobban.
Úgy tűnik, komoly igény volt az ilyesmire, általános volt a nézet, hogy a háború elvesztéséért és a forradalmakért nem kis részben a zsidókhoz kötött újságvállalatok voltak a felelősek.
A támadás a 20 százalékos küszöböt bevezető 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódott, melynek egyik fő célja az volt, hogy a sajtó, a színházak és a mozik tisztuljanak már meg végre az úgynevezett zsidó szellemiségtől.
Nem volt megállás: még 1938-ban laprevíziót indítottak, amelynek folyományaként 1939. január 1-jéig 411 újságot szüntettek meg, ezek közül a Sajtókamara hírhedett elnöke, Kolozsváry-Borcsa Mihály 230-at jelölt meg zsidó lapként.
