Balogh Rudolf fényképész 135 éve született
A magyar fotóművészet egyik úttörője, itthon és külföldön is elismert művelője 1879. szeptember 1-jén született Budapesten. Pályája során nemcsak fényképezett, hanem maga is indított fotóművészeti tárgyú lapokat, majd a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette, ahonnan 1944-ben származása miatt elbocsátották, és az év őszén elhunyt.
Győri középiskolai rajztanárától, Ruby Miroszlávtól sajátította el a fényképezés alapelemeit, majd külföldön tanulta tovább a fotózást, a kortársi emlékezet szerint a bécsi Lehr- und Versuchsanstaltban. 1902-től Budapesten lakott és alkotott. Pályakezdőként képei széles témakört öleltek fel, kezdetben a Vasárnapi Újság, az Új Idők folyóirat közölte felvételeit, 1903-tól a Vasárnapi Újság illusztrátora lett.
1912-ben nyitotta meg első műtermét – ahogy akkoriban nevezték: “fényképészeti műintézetét” – Budapesten, a Váci utca 12-ben. 1914-ben Fotóművészet címmel indított lapot, de az első világháború kitörése miatt a folyóirat csak egy évfolyamot ért meg. Sokszínű tudósításokat készített a háborús eseményekről, a belpolitikai élet hullámveréseiről. Háborús képeiből sok került a berlini és a bécsi hadimúzeumokba, ebben az időszakban készült több mint kétezer nagyméretű üvegnegatívja, panoráma- és sztereóképe a Magyar Fotográfiai Múzeum féltett kincse.
A húszas években az Est Lapok munkatársa lett, és 1920-tól másfél évtizeden keresztül a Pesti Napló Képes Mellékletének fotóriportere volt. 1925-ben Magyarország aranykoszorús fényképészmestere címmel tüntették ki.
A harmincas évek elejétől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. Számtalan fényképen mutatta be a magyar paraszti életet, a népviseleteket, népszokásokat, a magyar táj szépségeit. Iskolai szemléltetőeszközök, vasúti kocsikban elhelyezett fotográfiák, idegenforgalmi kiadványok révén meghatározó szerepet játszott Magyarország bemutatásában, képei rendszeresen jelentek meg az idegenforgalmi kiadványokban. Az 1934-ben kiadott Das malerische Ungarn (A festői Magyarország) című kötetben döntően az ő képei találhatók, ezt követően pedig az országot reprezentáló fényképkötete látott napvilágot többnyelvű változatban.
A harmincas évek elején szerkesztette és kiadta a Fotóművészeti Híreket. Felvételeivel számos rangos díjat nyert itthon és a nagyvilágban. 1944-ben származása miatt elbocsátották a Filmirodától. A háború alatt műtermét és lakását bombatalálat érte. Munkásságának nagy része megsemmisült, egészségi állapota leromlott. 1944. október 9-én hunyt el Budapesten.
Az 1992-ben alapított Balogh Rudolf-díj a magyar fotográfia egyik legrangosabb szakmai díja, kiemelkedő fotóművészeti tevékenység, illetve fotóelméleti munkásság elismerésére adományozott állami kitüntetés. Eleinte évente két személy kaphatta meg, majd 2001-től évenként három fotóst díjaznak.