Azóta is szomorú minden vasárnap
Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.
Miközben a Spitzer Rudiként ismert kis pesti ripacs napról napra, nyomorogva élt Budapesten, esténként pedig cigarettafüstben szórakoztatta a közönséget a Dohány utcai Kulacsban, majd az Akácfa utcai Kispipában, addig európai lapok tucatjai írtak az öngyilkosok himnuszáról. Idővel már a New York Times is arról cikkezett, hogy a dal hatására tömegek vetik magukat a Dunába. Közben itthon alig ismerték, és még ennél is kevesebben voltak azok, akik elismerték.
Legelőször egy magyar cselédlány öngyilkosságáról írtak a lapok, aki lúgkövet ivott, és akinek a holtteste mellett a dal kottáját találták meg, majd egy héttel később Lédig László pénzügyminisztériumi tanácsos haláláról szóltak a hírek, aki egy taxiban lőtte fejbe magát, búcsúlevele mellett pedig a Szomorú vasárnap véráztatta kottája hevert. Nem sokkal később a 8 Órai Újság a dalra rásütötte a “gyilkos sláger” bélyeget, amit a szöveget szerző Jávor László (aki épp az újság bűnügyi riportere volt) különösen nehezen viselt:
“Az öngyilkosok költője lettem? Rettenetesen levert, hogy ez lett a dal sorsa. Ezen az áron nem kell a siker! Idegességemben és a támadó cikkek hatására alatt lassan elhittem, hogy én vagyok a gyilkos.”
Seresst, aki egyébként zenei képzettség nélkül, fél kézzel pötyögtette a zongorát, sikerei ellenére a többi zenész nem igazán vette emberszámba, a kis dilettánsként és a füttyös muzsikusként emlegették, mert kottát olvasni nem tudott, dalait pedig fütyülve komponálta. Otto Klemperer német karmester és zeneszerző csak annyit írt róla: nem muzsikus – csak zseni.
Az élet aztán igazságot tett, és a Szomorú vasárnapot a későbbiekben többek között olyanok énekelték, mint
Kalmár Pál, akinek előadásában a legtöbben ismerjük a dalt,
Billie Holiday, akinek angol nyelvű verziója aztán egy világgal ismertette meg Seress művét,
Weygand Tibor, az egyik legelső magyar hangosfilm-zeneszerző és énekes,
Karády Katalin, a Horthy-korszak szexszimbóluma,
Frank Sinatra, aki épp decemberben lett volna 100 éves,
Ray Charles, a soul gyerekkorában megvakult főpapja,
Elvis Costello, aki 2014 októberében Magyarországon is fellépett,
Sinéad O’Connor, akinek tavaly rémes évet kellett zárnia,
Serge Gainsbourg, Charlotte Gainsbourg édesapja,
Lydia Lunch, a New York-i no wave színtér dívája,
és Marianne Faithfull, Mick Jagger magyar származású ex-barátnője.
Billie Holiday 1941-es változatát egyébként a BBC hosszú évtizedekre betiltotta, és csak 2002-ben oldotta fel a tilalmat.
Egyszer fent és egyszer lent a kerék
1936-ban már Párizsban is játszották a dalt. Ray Ventura előbb felkonferálta, majd statisztikákat kezdett felolvasni arról, hogy melyik városban hányan és hogyan vetettek véget az életüknek az öngyilkoshimnusz hatására. A dal előadásáról a 8 Órai Újság így tudósított:
“Amikor először kerül sor a refrénre, feláll a dobos, revolvert ránt elő zsebéből, és főbe lövi magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást vált ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hoz a pincér. Lassan-lassan kipusztul az egész zenekar, és már csak a prímás játssza egyedül a “Szomorú vasárnap”-ot. Az ő hegedülése sem tart örökké, mert egyszerre csak kötelet eresztenek le a kávéház mennyezetéről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az “öngyilkossággal” végződik a “Szomorú vasárnap” előadása Párizsban.”
