Az örökös jelenti: Németországban őrzik s kutatják a Radó-hagyatékot
A német Szövetségi Alapítványi Archívum befogadta Radó Sándor világhírű földrajztudós, térképész, a második világháború legendás hírszerzője, „Dóra” hagyatékát – tájékoztatta az Infovilágot Trom András, Radó nevelt fia és hagyatékának eddigi gondozója. 
A négy folyóméternyi anyagot, Radó legfontosabb műveit, több mint 100 könyvét, a vele foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, térképeit, személyes dokumentumait, levelezését, kitüntetéseit, sok száz fotóját (köztük a múlt század 20-as éveiben készített légi felvételeit) tartalmazó 25 dobozt az archívum munkatársai elszállították Berlin-Lichterfeldébe. Az archívumnak ebben a részlegében a pártok és tömegszervezetek és a 20. század legfontosabb, mintegy ezer német politikai személyiségének dokumentumait őrzik. Radó Sándor az első külföldi, akinek a hagyatékát a Bundesarchiv befogadta.
Trom András édesanyja Radó közgazdaságtudomány-egyetemi munkatársa volt, majd a professzor második felesége lett, egyetemistaként Trom így került családi kapcsolatba Radóval 1963-ban. Később – Radóné halálát követően – az idős professzor számára a fiatal közgazdász-újságíró volt a magyarországi család. Radó két vér szerinti fia ugyanis Franciaországban élt. Végrendeletében a professzor a feleségét, illetve az ő halála esetén Trom Andrást tette általános örökösévé és hagyatékának gondozójává. Radó Sándor 1981-ben hunyt el.
Radó a magyar térképészetet nemzetközi rangúvá fejlesztette, és a hidegháború kellős közepén Budapestet a várostérképek nemzetközi kiállításainak közkedvelt színhelyévé tette, nemzetközi szakmai presztízsének köszönhetően.
Radó Sándorra azonban az utókor leginkább, mint „Dórára”, a hitleri Németország ellen küzdő, a háború alatt Svájcban működött, rendkívül sikeres szovjet katonai hírszerzőre emlékszik – fedőneve nyomán. Radó 1971-ben írta meg memoárjait, amelyek „Dóra jelenti” címmel itthon négy, külföldön pedig 21 kiadást értek meg. A műből Bán Róbert rendezésében azonos címmel nagy sikerű játékfilm is készült. Radót Bodrogi Gyula alakította.
