A német Szövetségi Alapítványi Archívum befogadta Radó Sándor világhírű földrajztudós, térképész, a második világháború legendás hírszerzője, „Dóra” hagyatékát – tájékoztatta az Infovilágot Trom András, Radó nevelt fia és hagyatékának eddigi gondozója.A négy folyóméternyi anyagot, Radó legfontosabb műveit, több mint 100 könyvét, a vele foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, térképeit, személyes dokumentumait, levelezését, kitüntetéseit, sok száz fotóját (köztük a múlt század 20-as éveiben készített légi felvételeit) tartalmazó 25 dobozt az archívum munkatársai elszállították Berlin-Lichterfeldébe. Az archívumnak ebben a részlegében a pártok és tömegszervezetek és a 20. század legfontosabb, mintegy ezer német politikai személyiségének dokumentumait őrzik. Radó Sándor az első külföldi, akinek a hagyatékát a Bundesarchiv befogadta.
Trom András édesanyja Radó közgazdaságtudomány-egyetemi munkatársa volt, majd a professzor második felesége lett, egyetemistaként Trom így került családi kapcsolatba Radóval 1963-ban. Később – Radóné halálát követően – az idős professzor számára a fiatal közgazdász-újságíró volt a magyarországi család. Radó két vér szerinti fia ugyanis Franciaországban élt. Végrendeletében a professzor a feleségét, illetve az ő halála esetén Trom Andrást tette általános örökösévé és hagyatékának gondozójává. Radó Sándor 1981-ben hunyt el.
Radó a magyar térképészetet nemzetközi rangúvá fejlesztette, és a hidegháború kellős közepén Budapestet a várostérképek nemzetközi kiállításainak közkedvelt színhelyévé tette, nemzetközi szakmai presztízsének köszönhetően.
Radó Sándorra azonban az utókor leginkább, mint „Dórára”, a hitleri Németország ellen küzdő, a háború alatt Svájcban működött, rendkívül sikeres szovjet katonai hírszerzőre emlékszik – fedőneve nyomán. Radó 1971-ben írta meg memoárjait, amelyek „Dóra jelenti” címmel itthon négy, külföldön pedig 21 kiadást értek meg. A műből Bán Róbert rendezésében azonos címmel nagy sikerű játékfilm is készült. Radót Bodrogi Gyula alakította.
„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. „Micsoda személyiség!” – írta Yves Lacoste, az Hérodote, a legtekintélyesebb…
Radó Sándor, a nemzetközi hírű földrajztudós és legendás hírszerző sorstörténete még mindig tartogat meglepetéseket – állítja a férfi nevelt fia, Trom András, aki a Dóra jelenti teljes, cenzúrázatlan emlékiratkötetét 2006-ban jelentette meg, és azóta saját kutatásokba kezdett. Forrás: Múlt-kor Ezek eredményeit 2009. november 5-én – Radó Sándor születésének 110. évfordulóján -…
„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. „Micsoda személyiség!” – írta Yves Lacoste, az Hérodote, a legtekintélyesebb…
Az Egri Zsidó Hitközség péntek esti ünnepélyes szombatfogadására Vajda János hitközségi elnök és Radó István, az Egri Zsidó Kulturális Egyesület (EZSIKE) elnöke invitálta a helyi sajtót a Kossuth utcai zsinagógába. "Tavaly decemberben megalakult a városban a zsidó hitközségünk Vajda János vezetésével, aki az egri, nagyon-nagyon régi zsidó család, a Pauntz…
A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti székházában avattak emléktáblát kedden. forrás: hvg.hu A Mazsihisz tájékoztatása szerint Trom András, Radó Sándor nevelt fia táblaavató beszédében azt mondta: Radó Sándorra emlékezve "az a dolgunk, hogy éberen figyeljünk és figyelmeztessünk azokra a jelenségekre, amelyek arra…
Forrás: Stop 2007. 10.21. Balázs Ágnes A piros bicikli című darabja képviseli Magyarországot vasárnap a Közeli ismeretlenek címmel illetett Európai Színházi Találkozón, a lengyelországi Poznanban. Balázs Ágnes Gordon István, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a poznani színházi találkozón rendszeresen vesznek részt magyar együttesek.…
In "Archívum"
[popup][/popup]
A Szombat Magazin a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. ElfogadomElutasítomBővebben
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the ...
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
A négy folyóméternyi anyagot, Radó legfontosabb műveit, több mint 100 könyvét, a vele foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, térképeit, személyes dokumentumait, levelezését, kitüntetéseit, sok száz fotóját (köztük a múlt század 20-as éveiben készített légi felvételeit) tartalmazó 25 dobozt az archívum munkatársai elszállították Berlin-Lichterfeldébe. Az archívumnak ebben a részlegében a pártok és tömegszervezetek és a 20. század legfontosabb, mintegy ezer német politikai személyiségének dokumentumait őrzik. Radó Sándor az első külföldi, akinek a hagyatékát a Bundesarchiv befogadta.
