Az Izraelre leselkedő legnagyobb veszély: Irán

A Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS) kedden bemutatta Jichák Herzog elnöknek az Izrael előtt álló fő stratégiai kihívásokat, valamint az e kihívások kezelésére vonatkozó politikai ajánlásokat.

A Tel-Avivi Egyetemen működő nagyrészt egykori védelmi és diplomáciai tisztviselőkből álló agytrösz, minden évben elkészíti az Izrael Államot fenyegető veszélyek stratégiai értékelését és az általa javasolt lépéseket, amelyeket az országnak a fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében meg kéne tennie – írja az ujkelet.live.

„Az INSS Izrael stratégiai kihívásairól szóló jelentése illusztrálja az Izrael Állam előtt álló nemzeti kihívások mértékét. A biztonság és a nemzeti kihívások, valamint a társadalom és a gazdaság összekapcsolódó elemek. Lenyűgöz az elemzés mélysége, és a döntéshozóknak jó lenne áttekinteniük a jelentésben bemutatott anyagot” – mondta Herzog elnök a jelentés kézhezvételekor.

Irán

,,Az iráni atomprogram a legsúlyosabb fenyegetés Izraelre. Irán atomegyverek beszerzéséhez szükséges ismereteket és tapasztalatokat szerez – haladást ér el az urán magas szintű dúsításában, és megkezdte a fémurán előállítását, amely inkább katonai, mint polgári programra alkalmas. Irán nukleáris technológiai képességeket is szerez a fejlett centrifugák működtetése révén.

Irán folytatja, sőt felgyorsítja a nukleáris fegyverekhez nélkülözhetetlen hasadóanyagok fejlesztését, elsősorban a Bécsben folyó – a hat tárgyalási forduló a szuperhatalmakkal a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz (JCPOA) való visszatérésről – tárgyalások leple alatt. A tárgyalások elhúzódásával felmerül a kérdés, hogy Teherán vissza akar-e térni a megállapodáshoz, vagy időt akar nyerni. Időközben átlépte azokat a vonalakat, amelyeket korábban soha – az urán dúsítása 60 százalékra, fémurán előállítása és a felügyelet csökkentése – annak érdekében, hogy magát nukleáris küszöbállamként pozícionálja, és lerövidítse az atomfegyverek felé vezető időt.

Rövid távon két forgatókönyvet kell figyelembe venni: új megállapodásra jutnak és nem jutnak megállapodásra. E forgatókönyvek mindegyikének nagy jelentősége van Izrael számára. Ha megállapodás születik, Izraelnek és az Egyesült Államoknak alaposan meg kell vitatniuk a következő szakaszt-hogyan lehet előmozdítani egy hosszú távú nyomonkövetési megállapodást erősebb felügyelet mellett, mit fog tartalmazni, és mi történik, ha nem sikerül elérni, mindeközben fenntartva Izrael cselekvési szabadságát. Ugyanakkor Izraelnek biztosítania kell egy hiteles katonai lehetőség meglétét az Irán elleni küzdelemhez, és fel kell készülnie a második forgatókönyvre – hogy nem sikerül megállapodásra jutni, míg Irán nukleáris küszöbállam közeliként pozícionálja magát, és néhány hónapon belül képes sikert elérni az atomfegyver irányában.

A regionális színtéren Irán továbbra is megszilárdítja politikai, katonai és gazdasági befolyását Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben. Irán nagy hatótávolságú fegyverekkel – rakéták és támadó drónok révén – erősíti befolyását; valamint helyi milíciák létrehozásával, amelyeket fegyverekkel, kiképzéssel és pénzzel irányít és fejleszt. Az, hogy Irán gyökeret ver mind a régióban való jelenlét, mind pedig a befolyás szempontjából hosszú távú stratégiai projekt, és jóllehet jelenleg az amerikai szankciók miatt Irán súlyos gazdasági és költségvetési válságtól szenved, talált forrásokat, hogy befektessen a projektbe. Izraelnek a folyamatban lévő háborúk közötti hadjárat részeként továbbra is meg kell próbálnia megakadályozni, hogy Irán megvesse a lábát az északi arénában, és meg kell szakítania romboló regionális tevékenységét, miközben javítania kell a képességeket és elkerülve az iráni befolyás elleni harc gyengülésének jeleit.

Teljes cikk