Az izraeli miniszterelnök fia Budapesten járt és sorosozott

Jair Netanjahu azt mondta, hogy az Európai Unió rengeteg pénzzel támogat több száz radikális Soros-szervezetet Izraelben. Ezek közös célja, hogy a zsidó állam megszűnjön a jelenlegi formájában – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak helyes Izraelt támogatnia, mert közösek a történelmi gyökereik. De keresztényként is ez a megfelelő cselekedet, ugyanis – jelentette ki Jair Netanjahu – a Közel-Keleten Izrael az egyetlen védelmezője a kereszténységnek.

Magyarország úgy tudja segíteni Izraelt, hogy nyomást gyakorol az unióra: ne támogassa az izraeli radikális civil szervezeteket, cégeket több millió euróval. Ezek anticionisták, zsidó- és keresztényellenesek, anarchisták, palesztinokat segítők, sőt némelyek felkeléseket robbantanak ki, autópályákat barikádoznak el – sorolta. Egyes szervezetek célja, hogy megszüntessék Izrael zsidó identitását, mások illegális bevándorlókkal akarják elárasztani az országot – példálózott.

Ezek a szervezetek jogi és egyéb szolgáltatásokat kapnak Sorostól és az EU-tól, ezért rendkívül erősek. Bár csupán a lakosság 5 százalékát képviselik, szörnyű károkat okoznak az izraeli demokráciának – hangoztatta Jair Netanjahu.

Azt mondta: ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a területén kívül költsenek el sok millió eurót, akkor Magyarország követelje meg, hogy ezzel ne egy “barátságos demokrácia” belügyeibe avatkozzanak be, hanem például afrikai éhezők megsegítésére fordítsák az összeget.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Jair Netanjahu azt mondta: első számú ellenségük Irán, amelynek határozott szándéka, hogy eltörölje Izraelt a föld színéről.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke közölte, hogy az első világháborúig az arabok és a zsidók viszonya elég jó volt, nem feszült köztük halálos ellentét. Ez utána alakult ki, amikor a Közel-Keleten is létrehozták a nemzetállamokat, elvetették az ellenségeskedés magvait.

Azt mondta, hogy ma pont azokban az államokban – Franciaországban és Németországban – rosszabb a zsidók helyzete, amelyek előszeretettel vádolják antiszemitizmussal Magyarországot.

Aaron Klein, a Breitbart News újságírója úgy vélekedett: Donald Trump amerikai elnököt ugyanaz a globalista ideológia akarja ellehetetleníteni, amely Magyarországot és Izraelt is. Soros olyan szervezeteket támogat a világon, amelyek Izrael megsemmisítését tűzték ki célul, tehát az üzletembert kritizálni nem egyszerűen jogos, hanem ezzel Izrael alapelveit védik meg – hangoztatta.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében azt mondta: a Közel-Kelet történései közvetlen hatással vannak Európára és azon belül Magyarországra. A térségről szóló hírek azonban sokszor fragmentáltak maradnak, nem visznek közelebb ahhoz, hogy megértsük, miért nem mutatkozik a béke reménysugara a Közel-Keleten – tette hozzá.

Jair Netanjahu azt hangoztatta, hogy Izraelnek stabilitásra van szüksége, és apja egy zseni, amiért ennyi ideje “lavíroz” a nagyon instabil izraeli politikai rendszerben. Benjámin Netanjahu 2009-ben lett miniszterelnök, ami komoly teljesítmény, mert két-három évnél tovább általában nem marad hivatalban egy kormányfő – közölte. Ugyanakkor túl sok az ellenfél, amely destabilizálja az országot – mondta, példaként említve a civil szervezeteket és a médiát is.

Múlt szerdán a várakozásoknak megfelelően a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganzot bízta meg az új izraeli kormány megalakításával Reuven Rivlin államfő, miután a jobboldali Likud párt elnöke, Benjámin Netanjahu eddigi miniszterelnök visszaadta kormányalakítási megbízatását.

“Liberális egységkormány létrehozását ígértem, és ezt is tervezem megtenni” – mondta Beni Ganz a felkérés elfogadásakor.

“Sorsdöntő napokat élünk. Az előttünk álló hatalmas kihívások megkövetelik a kormány felállítását” – hangsúlyozta Rivlin, arra utalva, hogy tavaly december óta csak korlátozott jogkörű átmeneti kabinet vezeti az országot.

Ganz elsőként Netanjahut invitálta egyeztetésre. Ő ezt elfogadta, de bejelentette, hogy pártjával a tárgyaláson továbbra is a teljes jobboldali-vallásos blokkot képviseli, vagyis a kneszet 55 törvényhozóját.

Netanjahu után Ganznak is négy hete lesz parlamenti többséggel bíró kabinet összeállítására. A Kék-fehér elnökének esetleges kudarca esetén újabb 28 napos időszak következik, amikor a kneszet bármely képviselője megkísérelheti a kormányalakítást, ha írásban mögé áll a képviselők több mint fele, vagyis legalább 61 honatya. Ha ekkor sem születik új kormány, akkor a kneszet feloszlatja magát, és új választásokat írnak ki a jövő év elejére.

Idén kétszer tartottak előre hozott választásokat Izraelben. Először április 9-én, amely után Netanjahu nem tudott kormányt alakítani.

Netanjahu a kneszetben új választások kiírását szorgalmazta a felkérés visszaadása helyett, annak reményében, hogy koalíciós partnereivel együtt 61 mandátumot nyerve létrehozhatja újabb jobboldali-vallásos kormányát.

A szeptember 17-én megismételt parlamenti voksoláson azonban a Netanjahu mellett álló pártok csak 55 mandátumhoz jutottak. A miniszterelnök a támogatásukkal mégis elsőként kapott felkérést Rivlintől a kormányalakításra, mivel Ganz mögé kevesebben sorakoztak fel. (MTI)