Az izraeli kormányt meglepte a Moszad vezetőjének a Biden kormány elleni éles bírálata

Az izraeli Miniszterelnöki Hivatalt nem lepte meg a Moszad hírszerző szolgálat vezetője, David Barnea csütörtöki újságíróknak adott tájékoztatója. Ami viszont meglepő volt a számukra, az Barnea amerikai kormány ellen intézett támadása volt – jelentette a Walla hírportál.

Barneát több sajtóorgánum is idézte azt mondván, hogy a nukleáris megállapodás stratégiai katasztrófa, és elkerülhetetlen a nukleáris alku amerikai aláírása, mert az Egyesült Államok és Irán közös érdeke, hogy visszatérjenek a megállapodáshoz – írja az ujkelet.live.

Lapidnak és csapatának nem tetszett a beszédnek ez a része, amely nem egyezik sem a Miniszterelnöki Hivatal üzenetével, sem Ejál Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó washingtoni tárgyalásainak tartalmával kapcsolatos tényekkel.

A Moszad vezetőjének szavai kínos helyzetbe hozták az amerikai kormányt néhány nappal azután, hogy a felek között a nukleáris megállapodással kapcsolatos feszültségek bizonyos mértékben enyhültek.

Hulata múlt heti washingtoni látogatása némileg enyhítette a jeruzsálemi aggodalmakat amiatt, hogy a Biden-kormány további jelentős engedményeket tesz az Iránnal kötött nukleáris megállapodás érdekében. Három vezető izraeli tisztviselő szerint Hulatának az volt a benyomása a tárgyalásai során, hogy az amerikaiak megkeményítették álláspontjukat az Egyesült Államok nukleáris megállapodás tervezetével kapcsolatos Iránnak küldött válaszában.

Barnea kijelentése előtt néhány órával Lapid azt mondta azt újságíróknak, hogy az Egyesült Államok elfogadta Izrael kéréseinek többségét az EU nukleáris megállapodástervezetére adott válaszának szövegével kapcsolatban.

,,A Biden-kormánnyal folytatott párbeszéd jó és folytatódik” – mondta Lapid.

Az újságíróknak szóló tájékoztató volt az egyik téma a Lapid miniszterelnökkel csütörtök délben tartott találkozón. A Moszad egyik forrása szerint Lapid azt kérte Barneától, hogy az eligazítások keretében jelezze, hogy az Egyesült Államok megkeményítette álláspontját az Iránnal folytatott tárgyalásokon.

„Az a szoros párbeszéd, amelyet Izrael folytat az amerikaiakkal – amint azt a nemzetbiztonsági tanácsadó ezen a héten az Egyesült Államokban tartott találkozói is tükrözték – sikerült elérni, hogy az Egyesült Államok megkeményítse álláspontját az Izrael számára fontos kérdésekben” – áll az Iránnal foglalkozó üzenetben, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal csütörtökön a minisztereknek és más kormánytisztviselőknek továbbított.

Barnea azonban nem akarta felhasználni ezt az üzenetet a sajtótájékoztatókon, hanem éles kritikát fogalmazott meg a saját vörös vonalát átlépő Biden-kormánnyal szemben. Barnea szavainak nyilvánosságra hozatala után a Miniszterelnöki Hivatal illetékesei felvették a kapcsolatot a Moszad vezetőjének tanácsadóival, és pontosítást és helyesbítést kértek.

A Moszad forrása szerint Barnea azért nem akarta azt mondani, hogy az Egyesült Államok megkeményítette álláspontját a tárgyalásokon, mert ő maga nem vett részt a Fehér Házzal folytatott tárgyalásokban, és nem akart olyan dolgokba belemenni, amelyekben személyesen nem érintett.

A Barneával csütörtökön beszélő források benyomása az volt, hogy az amerikai pozíciók megkeményedéséről szóló üzenetet a miniszterelnök álláspontjának tekinti, és nem szakmai álláspontnak, ezért nem foglalkozott vele az újságíróknak tartott tájékoztatókon.

,,Nem tudom, hogy az amerikaiak megkeményítették-e az álláspontjukat. Amikor Hulata visszatér az Egyesült Államokból, elmagyarázza nekem. Mindenesetre az álláspontok keményedése nem jelenti azt, hogy a megállapodás jobb vagy rosszabb lesz. Remélem, az eredmény az lesz, hogy nem írják alá, mert rossz megállapodás” – mondta Barnea a forrás szerint.

A Miniszterelnöki Hivatal illetékesei szerint Lapidnak nincs gondja Barnea szakmai pozíciójával, és ennek nagy részével ő is egyetért. Szerintük a probléma a koordináció hiánya volt az üzenet egyes részeinek tekintetében.

Barnea képviseli a legszélsőségesebb irányvonalat az iráni kérdésben az izraeli kormányon belül. Az iráni kérdésben tett kijelentéseit a zárt vitákon résztvevő források messianisztikusnak minősítették. Elődje, Joszi Cohen cinikus okokból helyezkedett szélsőséges álláspontra az iráni kérdésben, Barneát azonban tényleg a meggyőződés vezeti.

Barnea számára nem volt nehéz meggyőzni Naftali Bennett volt miniszterelnököt álláspontjáról, de az elmúlt egy évben Lapidot is meggyőzte arról, hogy kövesse azt az irányvonalat, amely szerint a nukleáris megállapodáshoz való visszatérés árt az izraeli érdekeknek. Barnea álláspontját, ha nem is ugyanolyan erővel támogatja Ejál Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó és Alon Uspiz, a Külügyminisztérium főigazgatója, akik nagy befolyással vannak Lapidra.

Barnea azt állítja, hogy az egész biztonsági szervezet támogatja a nukleáris megállapodás elleni álláspontját. Állításának erősítésére használja azt a tényt, hogy Aviv Kochavi vezérkari főnök, aki korábban úgy vélte, hogy a nukleáris megállapodásnak vannak előnyei, néhány hónapja csatlakozott hozzá ebben a kérdésben, szembe menve a katonai hírszerzés és a vezérkar más magas rangú tisztviselőinek álláspontjával.

A nukleáris megállapodáshoz való visszatérést nem ellenző tábor érvei szerint a megállapodás megállítaná Irán előrehaladását a bomba felé, visszavetné az iráni nukleáris programot, és meghosszabbítaná az ahhoz szükséges időt, hogy az irániak elegendő dúsított uránt szerezzenek egy atombomba előállításához.

Egy másik érv az, hogy az alternatíva – nincs megegyezés, és Irán korlátlanul halad előre a bomba felé – rosszabb. A harmadik érv pedig az, hogy a megállapodás időt nyer Izrael számára, hogy felkészüljön az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásra.