Az iszlamista maffiaállam
A palesztin vezetés az ISIS-hez hasonlóan igyekezett létrehozni terrorra és maffia-módszerekre épülő saját államiságát. A különbség csak annyi, hogy a palesztinok erre mindig egyfajta nemzeti-nacionalista igazolást kerestek, az ISIS viszont tisztán vallásit.
Korábban a Vörös-tenger mellékén elterülő üdülő övezetek voltak a Sínai-félszigeti terrorista támadások célpontjai. Ám miután az egyiptomi hadsereg komoly védelmi rendszabályokat foganatosított az al-kaidás csoportok ellen, s mozgásukat az úthálózatok ellenőrzésével korlátozta, maguk a katonai egységek kerültek a támadások célkeresztjébe. A múlt héten is legalább 30 katona vesztette életét a harcokban, ami azonban a jelek szerint felülmúlja a megölt vagy foglyul ejtett banditák létszámát.
Egyiptom befékez
Azt követően, hogy Egyiptomban Abdel Fattah al-Sziszi tábornok átvette a hatalmat (2013. július 3.), s hogy 2014. június 8-án elnökké választották, a hadsereg ismét magára talált. Korábban, a radikális Muszlim Testvériség által hatalomra segített Muhammad Murszi elnök idején a vallási szélsőségesség egyre nagyobb teret kapott, hogy újraszervezze önmagát s válogatás nélküli eszközökkel igyekezzen megtörni a szekuláris államrendszert. Murszi odáig ment, hogy beleegyezett a radikálisok fokozatos felfegyverzésébe, majd abba is, hogy az Iránból származó katonai szállítmányok a Sínai-félszigeten át a Gáza övezetbe vándoroljanak, ahol a Hamász szakértői rakétákat gyártottak az alkatrészekből. A több ezer rakéta, melyet a terrorszervezet Izraelre kilőtt – amelyek közül néhány már nemcsak a déli területeket, de Jeruzsálemet, sőt Haifát is elérte – ebből a forrásból származott. A Murszi idején felfegyverzett iszlamista erők még a kormányzó Muszlim Testvériség dolgát is megnehezítették. Al-Sziszi azonban megdöntötte az iszlamista rendszert, és a nyugalom némileg helyreállt – a helyzetet persze túlzás lenne normálisnak nevezni.
|
||
Amivel ma Egyiptom szembesül, az egy klasszikus értelemben vett és nagy hagyományokkal rendelkező terrorista kihívás. Korábban a többé-kevésbé megfelelően funkcionáló állam a maga rendfenntartó erejével időről időre felszámolta a támadók hálózatait, a terroristákat levadászta vagy izolált rejtőzködésbe kényszerítette. Ezzel párhuzamosan felszámolta a terroristák sajátos gazdasági hátterét is, különösen a sínai törzsi területeken, ahol gyakorta az ideológia másodlagos, mert az elsődleges a javaknak a rablások formájában megvalósuló újraosztása.
Az ISIS Libanonban
A Szíria és Irak egy részén létrejött úgynevezett Iraki és Levantei Iszlamista Állam (ISIS) viszont nem alulról támadja a világi államot, hanem felülről szervezi maffiaként szerveződő kalifátusukat. Ezért is téves az a nyugati – főként amerikai – kalkuláció, hogy bombázásokkal elejét vehetik a terjeszkedésnek; ha az ISIS visszaszorítható lesz is szír területre, céljai akkor sem maradnak szíriai keretek között, hiszen ideológiai eltökéltségük mellett a meglévő gazdasági mozgásterüket a szomszédos államok ipari (iraki és kurdisztáni kőolaj), mezőgazdasági (Északnyugat-Szíria) és kereskedelmi-logisztikai (Libanon) lehetőségeivel igyekeznek tágítani.
Az iraki és kurdisztáni intervenciók hónapok óta folynak. Kevésbé ismert ellenben az ISIS libanoni előretörése, pedig már annak az országnak a területén is komoly harcok folytak az elmúlt hetekben, különösen Tripoli kikötőjének a megszerzéséért.
A teljes cikk itt olvasható.
