Az igazságügyminiszter koszorúzott, a Jobbik “kegyetlen szörnyűség”-nek nevezte a Soát

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Orbán Viktor miniszterelnök Rejtó Jenő íróra, a holokauszt áldozatára emlékező reggeli facebook posztja után, napközben a kormány más képviselői is megemlékeztek a Holokauszt Emléknapról.

Varga Judit igazságügy-miniszter (Fotó: MTI, Kovács Tamás)

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter kavicsot, virágot és mécsest helyezett el a Cipők a Duna-parton emlékműnél csütörtökön, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.

A helyszínen az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emlékezéssel a következő generációkat is folyamatosan figyelmeztessük, “milyen tragikus következményei vannak annak, ha egy nemzet elveszíti szabadságát”. Figyelmeztetni kell a következő generációkat azért is, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg a világban – tette hozzá.

Kiemelte: “a magyar kormány büszke arra, hogy Magyarországon virágzó kulturális és hitéletben, biztonságban élhetnek zsidó honfitársaink”.

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

*

A kormány a koronavírus-járvány idején is sokat tesz a holokauszt-túlélők ellátása érdekében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtök este, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a magyar kormány biztosította a zsidó szervezetek által működtetett kórházak szükséges eszközeit. Ezen túlmenően a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány – amelyben ő képviseli a kormányt – kétszer 12 millió forintot adott az érintett szociális, civil és egészségügyi intézményeknek.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a koronavírus miatt nehéz az emlékezést az emberek közé vinni, ugyanakkor hozzátette: reméli, hogy sok emberhez, túlélőhöz sikerült elérni. Kiemelte: a filmművészet jó eszköz arra, hogy kapcsolatot teremtsenek az emberekkel.

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A kormány honlapja szerint a járványügyi helyzetre tekintettel idén a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján tettek közzé az emléknaphoz kötődő tartalmakat. Emellett több dokumentumfilmet és néhány napra mozifilmeket is elérhetővé tettek az interneten.

*

A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Gyöngyösi Márton, a szélsőjobboldali párt Európa Parlamenti képviselője tette közzé faceboook oldalán az alábbi sajtóközleményt, melyet a párt honlapján azonban nem találtunk: 

Gyöngyösi Márton (Fotó: MTI)

“A náci megszállókkal együttműködő, korlátlan hatalommal rendelkező, a gyűlöletpolitika által irányított magyar hatóságok 1944-ben éppen ezen a napon kezdték meg az ekkor már megélhetésüktől megfosztott és munkaszolgálattal megcsonkított zsidó honfitársaink gettóba zárását a kárpátaljai területeken. Később ezekből a gyűjtőtáborokból családok ezreit, köztük ártatlan nőket és gyermekeket zsúfoltak marhavagonokba és indítottak útnak a földi pokolba, az auschwitz–birkenaui haláltáborba. Ez az emberi ésszel és szívvel felfoghatatlan, kegyetlen szörnyűség, a Soá éppen április 16-án kezdődött el az egykori Magyarországon, ezért a mai napon a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk, tudván azt, hogy soha semmi sem pótolhatja a meggyilkolt embereket, és semmi sem enyhítheti az egykori áldozatok szeretteinek fájdalmát.

Jobbik Magyarországért Mozgalom”

Mint ismeretes, Gyöngyösi Márton képviselő néhány évvel ezelőtt még így óvta volna a parlamentet és Magyarországot: “felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.” 

Abban az időben még a párt képviselői még “holokamu”-ról beszéltek, gyakran uszítottak a zsidóság és Izrael ellen, és nem mutattak empátiát a vészkorszak áldozatai iránt.

A fenti nyilatkozat a Jobbik új arculatát jeleníti meg, kétségkívül új hangon szól, és a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok elmúlt évtizedben bekövetkezett újrapozicionálásának trendjébe illeszkedik.

 

[popup][/popup]