Az Európai Parlament aggódik a magyar jogállamiság miatt
Az Európai Uniónak azonnal el kellene kezdenie a demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat veszélyeztető lépések monitorozását, jelentette ki az Európai Parlament egy szerdán jóváhagyott állásfoglalásban. Az MSZP-s Ujhelyi István tartózkodott a szavazáson. A Fidesz szerint a határozat bosszú a menekült-áthelyezési kvóták elutasítása miatt. Ebből a határozatból sem lesz „hetes cikk”.
A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament (EP) ismét felszólította az EU ellenőrző szervét, az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását” – áll az EP szerdai sajtóközleményében.
Vera Jourová EU-biztos december elején arról beszélt, hogy a Bizottság nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van.
Az európai parlamenti képviselők többsége szerint viszont ez a „megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”. A Bizottságnak azt kellene vizsgálnia, hogy ezek együtt rontották-e a demokrácia állapotát. Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek, teszi hozzá a szerdán elfogadott szöveg.
Mi is a baj?
Az Európai Parlament a következő területeken talált kivetnivalót a közelmúlt magyar kormányzati munkájában:
- a magyar szabályok „indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket”,
- a kormány idegengyűlölő retorikája, amely a kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt”,
- a véleménynyilvánítás szabadsága, így a tudományos élet szabadsága,
- a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása,
- a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBTI-személyek – jogai,
- az alkotmányos rendszer működése,
- az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége,
- a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó jelenség.
