Az elpusztított zsidókra emlékeztek a vajdasági Temerinben

Kiállítás nyílt a razzia zsidó áldozatainak emlékére.

Alkalmi kiállítás megnyitásával és az 1942-es razzia áldozatainak zsablyai emlékművének megkoszorúzásával emlékeztek szerdán Temerinben az egykori zsidó lakosságra. A Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ kiállító termében dokumentumokból összeállított kiállítás megnyitása alkalmából Ágoston Mária, a központ igazgatója többek között elmondta, hogy a Múzeumbarátok Egyesületének sikerült 11 pannón Ökrész Károly helytörténész válogatásával a temerini zsidóságról dokumentumokat összegyűjteni és bemutatni. A kiállított dokumentumokon keresztül a szemlélő sokoldalúan betekintést nyer a temerini zsidó lakosság múltjába, akár párbeszédet is folytathat a történelemmel.

A kiállítást Gusztony András, a temerini községi képviselő-testület elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy nehéz szembenézni az emberi butaság, ostobaság és gyarlóság következményeivel. 1942. január 9-ével gyakorlatilag megszűnt Temerinben a zsidóság létezni. Hihetetlen ennyi idő távlatából is, hogy mi tudta ösztönözni Temerin magyarságát, hogy embertelenül megszabaduljon zsidó honfitársaitól, akik nagyon sok mindenben – műkedvelésben, egészségügyi ellátásban, kereskedelemben, takarékoskodásban – vezetőik voltak. Őket végezték ki 71 évvel ezelőtt.

Az írásos emlékek az első zsidó lakosokat 1797-ben említik, sohasem voltak nagy számban, számuk a kétszázat nem érte el. Sokat mondó adat, hogy 1940 és 1941 között számuk megfeleződött, amikorra már csak valamivel több mint negyvenen maradtak. Közel áll az igazsághoz, hogy megérezték a veszélyt, és aki tehette elmenekült.

A razziában 38-an veszítették életüket. Még ugyanabban az évben az internálás során ketten meghaltak, és az 1944-ben deportáltak közül a németországi haláltáborokban 4-en vesztették életüket. Összesen 44 zsidó származású temerini polgár halt meg a II. világháború borzalmaiban.

Szerda a helyi zsidóságra való emlékezés napja volt Temerinben. Délután a polgármesternél fogadás volt az újvidéki zsidó hitközség képviselői számára, majd Zsablyánál a Tisza-parton megkoszorúzták az áldozatoknak emelt emlékművet. A dokumentumokból összeállított kiállítás megnyitóján közreműködtek a szavalók, valamint a Juventus kórus.