Mahmúd Abbász a Palesztin Hatóság elnöke a tanács előtt Rámalláhban 2018. április 30. Fotó: AFP / ABBAS MOMANI
Mahmúd Abbász palesztin elnök vasárnap, Donald Trump közel-keleti béketervének elbuktatásáért tett diplomáciai erőfeszítések részeként, Kairóban az Arab Ligához fordult segítségért. Az “évszázad megállapodását” az amerikaiak várhatóan júniusban mutatják be.
“Ezekben a kritikus időkben az araboknak aktívan el kell kötelezniük magukat,” mondta Abbász.
A palesztin elnök továbbá arra sürgette az arab országokat, hogy nyújtsanak pénzügyi biztonsági hálót népe számára, hogy leküzdhessék a jelentős költségvetési hiányt.
A Knesszet júliusban megszavazott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az izraeli kormánynak, hogy levonja a Palesztin Hatóságtól azt az összeget, amit Abbászék a biztonsági foglyoknak és támadás végrehajtása közben megölt terroristák családjainak fizetnek. A törvény februárban lépett életbe 138 millió dollárnyi sékel visszatartásával.
Abbász válaszul elutasította a teljes adóbevétel összegét, amit Izrael a kormányának fizet havonta.
A drámai lépés azt jelenti, hogy a Palesztin Hatóság havi jövedelme több mint felének elutasításával a pénzügyi összeomlást kockáztatja.
Az 1994-ben aláírt gazdasági megállapodás értelmében Izrael évente több tízmillió dollárt utal át a Palesztin Hatóságnak az izraeli kikötőkön áthaladó palesztin piacokra szánt árukra kivetett adó- és vámkedvezményekre. Az átutalások kulcsfontosságú bevételt jelentenek a készpénzhiánnyal küszködő palesztin kormánynak, bár Izrael a múltban visszatartotta a kifizetéseket politikai viták miatt.
A Pénzügyminisztérium februárban azt mondta, Izrael mintegy 700 millió sékelt (54,1 milliárd Ft) gyűjt be az adókból, és mintegy 600 millió sékelt ad át a Palesztin Hatóságnak a villamosenergia-, víz-, szennyvíz- és orvosi szolgáltatások kifizetésének levonása után.
A 12-es csatorna vasárnapi riportja szerint Farnciaország múlt héten hivatalos levélben kérte Izraelt, hogy a Palesztin Hatóságtól visszatartott pénzek ügyében gondolja meg magát. Izrael elutasította a kérést, melyet erkölcstelennek és az EU jogszabályaival ellentétesnek nevezett.
A palesztin pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy Rámalláh drasztikus megszorításokat alkalmazott a pénzhiány miatt, beleértve a közalkalmazottak bérének megvágását.
Márciusban a Palesztin Hatóság alkalmazottai csak fizetésúk felét kapták kézhez.
A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) havi bért és egyéb juttatásokat fizet minden Izraelben fogva tartott palesztin fogolynak, függetlenül attól, hogy miért került börtönbe, valamint az izraeli állampolgárok elleni támadások során meggyilkolt terroristák, úgynevezett “mártírok” családtagjainak.
A Védelmi Minisztérium ügynöksége – mely polgári ügyek intézéséért Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) és a gázai határokért felel (COGAT) -, jelentése szerint a palesztin foglyok körülbelül egyharmada felelős közvetlenül izraeliek meggyilkolásáért.
A Védelmi Minisztérium szerint a Palesztin Hatóság 2017-ben 687 millió sékelt (54,4 milliárd Ft) fizetett az úgynevezett “Mártírok” családja alapnak és 550 millió sékelt (43,5 miliárd Ft) a Palesztin Fogvatartottak Klubjának – mintegy 7 százalékát a teljes költségvetésének.
Terrortámadások végrehajtásáért 20-30 évre ítélt palesztin biztonsági foglyok élethosszig tartó 10 000 sékel (792.000 Ft) havi támogatásra jogosultak, idézte a Védelmi Minisztérium a Palesztin Hatóság számadatait. 3-5 év büntetésért havi 2 000 sékel (158.000 Ft) jár. Azok a palesztin foglyok, akik házasok, gyermekeik vannak, Jeruzsálemben élnek, vagy izraeli állampolgárok, további juttatásokban részesülnek.
“Szemléltetésül Júdea és Szamária Palesztin Hatóság által irányított területén az átlagkereset éppen hogy meghaladja a 2000 sékelt havonta,” – mondta a Védelmi Minisztérium az adatok megjelenésekor.
