Az Alma utcai budai ortodox zsinagóga reneszánsza 2024-ben

Kétéves szünet után újranyitott az „Alma utca”. A múlt század harmincas éveiben alapított ortodox zsidó idősotthon imaterme 2020-ban nyílt meg újra önálló zsinagógaként a komplexum neoklasszikus épületében. A már csaknem egy évszázados épületben működő „Alma – Budai Orthodox Zsinagóga” így az egyetlen 21. századi alapítású ortodox imaház Budán. Ennek a MAOIH intézménynek egyedülálló jellegzetessége, hogy a közösség rabbija, dr. Farnadi-Jerusálmi Márk Micha Izraelben él, azonban rendszeresen látogatja a budai ortodox közösséget, illetve hetente Tóra-tanulást vezet Zoomon. Vele beszélgetett Vadász Éva, az Új Kelet főszerkesztője.

Jeruzsálemben tóramásolással foglalkozol, Párizsban a paleográfiának, a héber írás történelmének vagy posztdoktor kutatója és jelenleg a budai Alma rabbija vagy. Ez szerteágazó és nem is kevés feladat. Hogyan győzöd?

Még régebben javítottam két tóratekercset az Almában. A tinta is régi volt, már kezdett leperegni. Akkor az egészet számítógéppel átnéztem, vagyis innen származik az ismeretség. Miután rabbivá avattak 2022-ben, Jeruzsálemben, az Almából felkértek, hogy legyek a mobil rabbijuk. Annak ellenére, hogy Izraelben háború van, az elmúlt félévben számos alkalommal eljutottam egy-egy hosszú hétvégére Budán sábeszt tartani az Alma közösségével. De mellette hetenként Zoomon misna-tanulást vezetek. Ez a heti egy misna nem sok, mindenkinek ajánlhatom. Főállásban a Sorbonne École Pratique des Hautes Études tudományos intézet munkatársaként tevékenykedem online, vagyis oda nem kell utazni. Mellette tekercseket írok és ellenőrzök Jeruzsálemben.

Miért fontos a Tóra-tanulás ma Magyarországon?

Kell tanulnunk Tórát ahhoz, hogy zsidók maradhassunk. A Tóra olyan, mint a víz a virágnak, a virág elszárad víz nélkül, a zsidóság pedig a Tóra nélkül. Miután a virágot kitépik, vagy elvágják a földtől, egy darabig még elél, de a földből jövő tápláló víz nélkül nem sokáig bírja ki.

A magyarországi, főként kulturális zsidóság körében nem mindennapos a Tóra-tanulás, de a zsidóságuk megélésében benne van a részvétel az Élet Menetén Budapesten, az izraeli filmhéten, ugyanakkor a szervezett zsidó entitásokat nem keresik, kívülállók maradnak. Ebben a környezetben ti mégis tanultok. Miért?

Pontosan az a cél, hogy a zsidókat ne csak a holokauszt vagy mondjuk a kortárs zsidó témájú filmművészet tartsa össze, mert a zsidóság nem ezekről szól. A 13 hittétel között nem szerepel sem a holokauszt, sem a zsidó művészet. Azzal együtt, hogy a holokauszt nagyon fontos témája engem is több családi vonalon szólít meg, de tudni kell, hogy mi a lényeg. Ahogy mondtam: mind kiszárad, nem marad meg.

Az Interjú Dr. Farnadi-Jerusálmi Márk Micha rabbival az Új Kelet újságnak készült, és itt olvasható az Izrelinfon.