Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz és a zsidók

A kötetet először több mint 100 éve adták ki. A Zrínyi Kiadó gondozásában most megjelent reprint kiadás annak a zsidóságnak állít emléket, amely a szabadságharcban a magyar ügy mellé állt.

A mű először 1898-ban, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. A reprint kiadás a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulója alkalmából készült el – tájékoztat az EMIH sajtóközleménye.

A március 13-i könyvbemutatón Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője köszöntötte a jelenlévőket, rövid beszédet mondott, miszerint a Zrínyi Kiadó több könyvön át is igyekszik bemutatni a szabadságharcban résztvevő zsidó katonák tevékenységét, illetve kiemelte, hogy Bernstein Béla rabbi könyvéből megtudhatjuk, hogyan viselkedett az Osztrák-Magyar Monarchia a zsidókkal, milyen döntéseket hoztak a zsidók egyenjogúságával kapcsolatosan, később pedig milyen rendeletek biztosították, hogy a zsidók is tagjai lehessenek a nemzetőrségnek.

Az elsőként felszólaló díszvendég, Gerő András történész kifejezte elismerését, hogy a Zrínyi Kiadó ezzel a reprint kiadással tiszteleg a magyar szabadságharcban harcoló zsidók előtt. Ezután kitért arra, hogy milyen fontos időszak volt a magyarországi zsidóság történetében a kiegyezés utáni korszak, hiszen ekkor vezették be az emancipációt, a polgári jogi egyenlőséget, 1895-ben pedig elérték a recepciót, azaz a zsidó vallás egyenjogúsítását is, így teljes értékű reprezentációra volt lehetőségük.

A professzor azonban felhívta a közönség figyelmét arra is, hogy a magyar állam pár évtized múlva azoknak a zsidóknak a leszármazottait küldte munkaszolgálatra és fosztotta meg – számos más joggal együtt – attól is, hogy fegyverrel szolgálhassák a hazájukat, akik a szabadságharc idején őszinte lelkesedéssel álltak a magyarok mellé.

Végül Köves Slomó, tábori főrabbi is felszólalt. Az EMIH vezető rabbija elmondta, hogy a Tábori Rabbinátus kezdeményezése volt a reprint kiadás megjelentetése a Magyar Honvédség 170. évfordulóján, és hogy Bernstein Béla rabbi könyvén felül két másik könyv is a sorozat részét képezi. Az egyik a Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma, a másik a hamarosan megjelenő Hadbavonult Izraelita Katonák Imakönyve.

A rabbi kiemelte, hogy a honvédség a nemzeti egységet szimbolizálja, így szimbolikus jelentősége is van annak a ténynek, hogy 1994 óta ismét működik a Tábori Lelkészi Szolgálat és azon belül a Tábor Rabbinátus.

A könyvbemutatót követően Gerő András Szétesett zsidóság, antiszemitizmus és az aranykor mítosza címmel tartott előadást a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme történelmi kurzusának keretében.

 

*

A facebookon Fináli Gábor, a Mazsihisz Hunyadi téri körzetének rabbija oldalán március 13-án vita indult annak kapcsán, vajon a Chabad-EMIH miért ékeskedik a neológ Bernstein könyvével, melyet a Múlt és Jövő Kiadó 1998-ban már megjelentetett reprintben.

Ismeretes, hogy feszült a viszony a két hitközség között, ezért minden lépés könnyen indulatot válthat ki, de könyvbarátként nem érdemes talán kárhoztatni egy könyv húsz év utáni ismételt kiadását, ha van rá piaci igény.

S talán az sem baj, ha a Chabad-EMIH néha neológ rabbik munkáját élteti, jelezve ezzel, hogy a neológia mások számára is maradandó értékeket teremtett, ahogy az sem, ha neológ rabbik és hitközségi világi vezetők néha Chabad szellemiségű szerzők könyveit üdvözlik, ahogy volt erre példa a nemrég elhunyt Naftali Kraus kötetei esetén.