Átadták a megújult makói ortodox zsinagógát
Ma átadták a felújított, látogatóközponttal kibővített makói ortodox zsinagógát, ami egy 1,4 milliárdos országos program része volt. Ezen fejlesztés keretében készült el a közelmúltban a jángori zsidó temetőbe vezető út is.
– Ez a történelmi zsidó városrész szíve – mondta Urbancsok Zsolt történész, a makói zsidóság örökségét ápoló Dr. Kecskeméti Ármin Baráti Társaság elnöke a makói ortodox zsinagógáról. A város egykor igen népes zsidó közösségéről is híres volt, Kis-Jeruzsálemnek is nevezték. Az például, hogy a makói vöröshagymát megismerte az egész világ, ugyancsak izraelita kereskedőknek volt köszönhető – hívta fel a figyelmet az avatóünnepségen. Arról is beszélt, hogy a zsidóság és a magyarság együttélése egészen az első világháborúig békés volt.
Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója (aki vasárnap indul az újraválasztásért) a beruházásról elmondta, ez egy 1,4 milliárdos országos fejlesztés része, amelyek a zsidó zarándokturizmus helyszíneit érintik. A Rádió 7-nek elmondta: a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon elnevezésű projekt keretében valósulhatott meg ez a beruházás. A több települést is érintő fejlesztés-sorozatot összesen 1,4 milliárd forintból azzal a céllal hozták létre, hogy megmentsék a magyarországi zsidó kulturális emlékeket, illetve ezt követően bekapcsolják a turisztikai hálózatba. Ahogy minden városban, így Makón is azt szeretnék, ha a nagyobb ünnepekre hazatérő zsidók megfelelő körülmények között emlékezhessenek, illetve a más vallásúak pedig megismerjék a zsidó hagyományokat, kultúrát.
Szigetelték a zsinagógában felvizesedő falakat, újrafestették az épületet kívül-belül, megújult az emlékudvar, de a rituális fürdőt a magas talajvízszint miatt nem lehetett megnyitni – a beton fedlapra Sejben Lajos plasztikája került. A zsinagógához tartozó házban pedig látogatóközpontot alakítottak ki, ami a makói zsidóság történetével ismerteti meg a látogatót. A tervezésben nagy szerep jutott Karsai Ildikó grafikusművésznek.
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere, aki a megnyitó alkalmával kedves gesztusként héberül is mondott néhány szót, azt kívánta, hogy ez a hely legyen az, ahol a makóiak és az ide látogatók egyaránt megtalálják a békét. – A zsinagóga a széttört egészre emlékeztet bennünket, hiszen az egykor népes helyi közösség ma már nem létezik – tette hozzá – írja a delmagyar.hu.