Átadták a felújított zsinagógát Berettyóújfalun
Berettyóújfalun átadták a felújított zsinagógát. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg.
Faith Áser, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija (j2), mögötte Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) elnöke (b) és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke (b3) a felújított berettyóújfalui zsinagóga átadásán 2021. június 9-én. (Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt)
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából.
“Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a modern világunkban” – hangoztatta.
Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy “együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.
Rövid történelmi áttekintésében az államtitkár utalt a nemzetiszocializmusra, amely az európai zsidóság elpusztítását tűzte ki célul, míg a másik, “a baloldal által kreált kommunista ideológia más alappal ugyan, de ugyanúgy a zsidó-keresztény kulturális alapok elpusztítására törekedett Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában”.
Mindezek Berettyóújfaluban oda vezettek, hogy a zsugorodó hitközség 1965-re már nem tudta fenntartani zsinagógáját – mondta, majd hozzátette: a zsidó-keresztény kulturális örökség, illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére történelmi felelősségeként tekint a magyar kormány.
Ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány támogatásával – jelezte Orbán Balázs.
A felújított berettyóújfalui zsinagóga, átadása napján, 2021. június 9-én
Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte gyerekkori emlékeit a helyi zsidóságról, megjegyezve, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu lakosságának 11 százaléka tartozott a közösséghez, a holokausztnak pedig 654 helyi áldozata volt. A politikus szerint rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani.
Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere hozzátette: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe a felújított zsinagóga.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett az épület kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében várható szerepét emelte ki, megjegyezve, a zsinagógával együtt 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból.
A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta rendhagyó tárlatvezetése után pedig a jelen lévő rabbik közreműködésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.
A berettyóújfalui zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között. (MTI)
