Átadták a felújított komáromi zsinagógát

Komárom határon túlra eső része, vagyis Révkomárom zsidó élete annak ellenére igen gazdag, hogy a holokauszt után megmaradt közösség létszáma több hullámban is egyre tovább zsugorodott.

Az egykori, valamivel több, mint kétezres komáromi zsidóságból csak minden hetedik jött vissza a lágerekből, s előbb a kommunista hatalomváltás, majd az ’56-os forradalom leverése, később a ’68-as csehszlovákiai bevonulás miatt távoztak kisebb-nagyobb csoportokban, elsősorban Izraelbe és az Egyesült Államokba. A rendszerváltás után pedig újabb hullámban vándoroltak ki sokan, s így mára éppen csak negyven zsidó maradt a hitközségben. Három zsinagógájából az ortodox és a neológ már régen az állam, illetve az önkormányzat tulajdonába jutott, viszont megmaradt és a ’90-es évek közepétől új életre kelt a Menház az eredetileg is hozzá épített kis zsinagógával együtt. Az épület folyamatos renoválása mellett a Paszternák család a hitközség vallási és kulturális életét is újjá varázsolta.

Paszternák Tamás – aki testvérével, Andrással együtt – a hitközség programkoordinátora, elmondta, hogy a Menház és az az egész épület felújítása a rendszerváltás óta nagyjából folyamatosan zajlik, főként belföldi, tehát szlovákiai, kisebb részben magyarországi kormányzati forrásokból, de részt vettek ebben például angol alapítványok is. A mostani, tehát a zsinagógának a padlócseréje, a biztonsági rendszer fejlesztése, és a fűtés korszerűsítése a Szlovákia Hitközségek Központi Szövetsége támogatásának köszönhető. Ez a szövetség pár éve létrehozott egy Móresét nevű alapot, és ebből minden szlovákiai zsidó közösség pályázat útján részesedhetett. Most már elmondhatjuk, hogy ennek az épületnek ezzel a rekonstrukcióval végre minden része megújult.

Az átadó ünnepség fénypontja volt – amikor a zsinagóga öt tóratekercsét visszahelyezték a szekrénybe. Az ötből egy az állandó kiállítás része, négyet pedig a megfelelő ünnepeken használnak majd. Paszternák Tamás elmondta, hogy sokan járnak ide a határ másik oldaláról is, mert Komárom-Esztergom az egyetlen megye Magyarországon, ahol nincs működő hitközség, Vannak hittestvéreik Tatán, Tatabányán, ők is rendszeresen átjönnek. Az is előfordul, hogy olyan komáromi, zsidó gyökerekkel rendelkező látogatók érkeznek, akik korábban nem fordultak meg a házban. És vannak olyanok is, akiről tudják, itt lenne a helyük, de még nem jelentkeztek. Mindenesetre a Paszternák testvérek csaknem harminc éve nyitogatják a kapukat, kiadják a Hitközségi Híradó című lapot, online eseményeket szerveznek, így a Menház gazdag programjaival ma már zsidó kulturális központnak is tekinthető. Az utóbbi időszakban pedig szerencsére több oktatási és kulturális intézményből jelentkeztek önkéntesek, akik különböző zsidó témákkal foglalkoznak. Az egyik helyi általános iskola csapata például elindult a botlatókövek nyomában, és megpróbálta felfedni az érintett családok történetét. A diákok erről egy filmet forgattak, ami idén díjat is nyert a szlovák diákfilm fesztiválon.

Az imaház felújítása a padlótól a plafonig szinte minden részletet érintett. Az új ajtók miatt viszont mindegyikre új mezuzát kellett felhelyezni, s ez is az ünnepség egyik fénypontja volt. Richád Duda, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének elnöke és Misha Kapustín, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének rabbija közreműködésével Keszegh Béla, Komárom város polgármestere, valamint Paszternák Antal a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke ragasztotta az ajtófélfákra a mezuzákat. (mazsihisz.hu)