Antiszemitizmus: Magyarország dobogós helyezett

Nincs szüksége zsidókra a mai antiszemitáknak: az előítéletük nélkülük is tovább él egész Kelet-Közép-Európában – egyebek mellett ez is elhangzott azon a konferencián, ahol a modern antiszemitizmust éltető mítoszokról volt szó.

Nemcsak attól függ, mennyire jellemző egy országra az antiszemitizmus, hogy hányan előítéletesek a zsidókkal szemben. A Közép-európai Egyetem tanára szerint az is számít, hogy a politikai elit hogyan mozgósít saját céljai érdekében az antiszemitizmus szókészletével. Hunčik Péter felvidéki magyar író és pszichiáter, aki Václav Havel tanácsadójaként is dolgozott egykor, „cinikus antiszemitáknak” nevezi őket, függetlenül attól, melyik országban élnek.

„A lényeg az, hogy ez a jelenség itt is megvan, ott is megvan, egész Kelet-Közép-Európában megvan, mai napig virulens módon van meg, tehát valamit tenni kellene vele” – fogalmazott Hunčik.

A posztszovjet blokk országai közül Magyarországon, Lengyelországban és Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik előítéletesek a zsidókkal szemben – hangzott el a konferencián. Csehországban és Szlovákiában kevesebb az antiszemita. Ennek ellenére van egy közös jellemzője a kelet-közép-európai modern zsidóellenességnek. Erről Vásáry Magda is beszélt, akit Jiří Menzel Sörgyári capriccio című filmjéből ismerhetett meg a nagyközönség. A szlovákiai színésznő azóta politikai szerepet is vállalt.

Elhangzott itt a konferencián is, hogy ha egy társadalom nem érzi magát jól, nem elégedett, nincs benne bizalom, akkor mindig talál bűnbakot, olyat, akit a bajok okozójának vél.

A konferencia előadói úgy vélték: az antiszemitizmust tápláló káros mítoszok kivétel nélkül a kritikus gondolkodás hiányára vezethetőek vissza.

A cikk eredetije híradórészlettel együtt itt tekinthető meg.