Antiszemitizmus: a vád körbeér

Írta: Puzsér Róbert - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

A Tett és Védelem Alapítvány a hazai zsidóság fontos önvédelmi fóruma. Bár nagyon másképp látjuk a szólásszabadság kérdését, a holokauszt relativizálásnak jogi megítélését, azt hiszem, minden önszerveződés, amely jogokat véd és értékeket képvisel, közelebb viszi Magyarországot egy polgárias jogállamhoz – ezért eltérő véleményem ellenére pozitívan szemlélem a tevékenységüket.

Puzsér Róbert (Fotó: Scolar.hu)

Legutóbbi állásfoglalásukban frontálisan szálltak bele három nagy baloldali portál – az Index, a 444 és a Mérce – hírszerkesztési gyakorlatába. A Tett és Védelem azzal vádolja ezeket a szerkesztőségeket, hogy azok egyoldalúan és elfogultan számolnak be az izraeli-palesztin konfliktusról, teljesen átvéve az európai baloldal Izrael-ellenes álláspontját, továbbá nem szentelnek kellő figyelmet a nyugati zsidó közösségek és a militáns iszlám mindennapos konfliktusának, mert ezzel hiteltelenítenék migránsbarát álláspontjukat.

Nos, a fentiekben a Tett és Védelemnek sok igazsága van. Ha a palesztinok holnap leteszik a fegyvert, nem történik semmi – ha Izrael holnap leteszi a fegyvert, az ott élő zsidók mind egy szálig meghalnak. A közel-keleten egyik fél sem hófehér, és egyik fél sem koromfekete – viszont Izrael a létéért küzd. Nem Izrael célja az arab világ Földközi-tengerbe szorítása, és nem Izrael folytat médiaháborút gyermektetemekkel. Izrael egy hatalmas katonai erő, amelyet ellenségei folyamatosan provokálnak, és amely időről időre valóban túlreagálja a helyzetet.

Az is igaz, hogy Izraelben is bőven vannak szélsőségesek, akik sokszor kormányzati támogatással provokálnak, a palesztin szélsőségesekhez hasonlóan szítják a konfliktust, ahogy a palesztin emberek zöme is békés szándékú, és szenved a háborútól – összességében mégis úgy gondolom, hogy a mi helyünk Izrael mellett van.

Törekedhetünk a probléma objektív feltárására, de nem tagadhatjuk le azt a kulturális hátteret és civilizációs konfliktust, amelyeknek nyomán Izrael a szövetségesünk, a felfegyverzett muszlim szervezetek pedig az ellenségeink. Nem személyünkben az ellenségeink, hanem azoknak az értékeknek az ellenségei, amelyekre a civilizációnk épül.

A kulturális relativizmus dogmájától elvakított neomarxista kurzus sajnos minden téren és kizárólag a gyarmatosító fehér férfi felelősségét látja: szíve szerint megfosztaná jogaitól és javaitól, hogy mindazt a harmadik világ népeinek lábai elé szórja – legyen az eredmény bármilyen véres és értelmetlen. Ez az ideológiai megszállottság térítette el a nyugati baloldalt évszázados elveitől és politikájától.

Miközben az Origo nevű hírhedt propagandaportál szégyentelenül gyártja a rémhíreket a vallási háborúban és bevándorló-erőszakban fuldokló Nyugatról, addig a baloldali média szemérmesen hallgatja el a nyugat-európai mintaállamok integrációs törekvéseinek nyilvánvaló kudarcát. Az iszlám nem oldódik a Coca-Colában, nem oldódik sem a bőkezű segélyekben, sem a kimagasló oktatásban. A politikai iszlám előretörősének egyik súlyos következménye a nyugati zsidósággal szemben mutatkozó fokozott agresszió.

A újbaloldali sajtómunkások a nyugat-európai zsidók elleni erőszakcselekményekben nem hajlandóak meglátni a súlyos kulturális konfliktust, mert a világot csakis elnyomókra és elnyomottakra képesek osztani. Az ő világuk mindig fekete és fehér, valakinek mindig igaza van, csak azt kell megtudni, hogy a fehér férfi épp kit nyomott el. Ha nő öl férfit, az önvédelem, ha férfi öl nőt, az strukturális erőszak. Ha muszlim öl zsidót, annak oka a gyarmatosítás, ha zsidó öl muszlimot, annak oka a rasszizmus.A Tett és Védelemnek sok felvetésében igaza van, míg néhányban nagyon nincs, hisz mérsékelten jobboldalinak nevezni a Likudot már-már arcátlanság.

A Tett és Védelem Alapítvány ugyanakkor egyértelműen átlép egy határt, amelyet nem lett volna szabad: az Indexet, a 444-et és a Mércét nem pusztán anticionizmussal vagy Izrael-ellenséggel vádolja, hanem mindjárt antiszemitizmussal. Ez pedig nyilvánvaló hazugság: ezek a portálok és az ott dolgozók nem antiszemiták. Lehet, hogy nem szeretik Izraelt, lehet, hogy a cionizmusban is gyarmatosítást látnak, de nem azért, mert rasszisták, akik utálják a zsidókat, hanem mert marxisták, akik az egész világot tőkés és munkás osztályharcának tengelyére feszítik fel, miközben sportot űznek abból, hogy véletlenül se bíráljanak más civilizációt, hiszen ahhoz nekik nincs joguk. Világnézeti dogmájuk a kulturális relativizmus, lelkiségük a fehér embert emésztő önvád.

A teljes cikk

támogatás