Amerikai erődemonstráció a Hóman-konferencián
Három, az Egyesült Államokból kifejezetten erre az eseményre Magyarországra érkező diplomata mellett a budapesti amerikai nagykövet is megjelent a keddi tudományos tanácskozáson. Hivatalosan tegnap még nem lehetett tudni, hogy Colleen Bell is jelen lesz az eseményen. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire számít demonstratívnak a megjelenése, a nagykövet azt mondta a zsido.com-nak, hogy „ez egy tudományos rendezvény, ahol sokat lehet tanulni, ráadásul a kollégáimmal is találkozhatok”.
Világos üzenet
Valóban, a szervezők azzal a céllal rendezték meg a konferenciát, hogy meg lehessen vitatni a Horthy-éra alatt öt kormányt is kiszolgáló miniszter politikai szerepvállalását, azon belül a magyar zsidóság jogfosztásáért és deportálásáért viselt felelősségét. Mielőtt az előadások elkezdődtek volna, az amerikai külügyminisztérium emberi jogi ügyekért felelős államtitkár-helyettese kapott szót. Robert Berschinski (két kollégája, Nicholas Dean holokauszt-ügyi különmegbízott és Ira Forman antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízott társaságában) a magyar kormánynak is üzent: „A szavak és az emlékművek igen is számítanak. Ne felejtsük el, hogy a szavakat általában a tettek követik” – fogalmazott Berschinski.
A politikus kiemelte: szerte a világban vannak olyanok, akik politikai dimenziókban megkülönböztetnek másokat. (Önkritikusan utalt az amerikai politikai életre is, az iszlám és mexikóiak ellen intézett kirohanásairól ismert Donald Trumpra, bár a nevet nem említette.) Szerinte mindezzel olyan embertelen megosztás és kirekesztés indulhat el, mint amilyen Hóman Bálint közreműködésével történt Magyarországon a zsidóság ellen hozott törvényekkel. A pár éve még az amerikai légierő egyik kapitányaként Németországban szolgálatot teljesítő Berschinski, alighanem habitusából adódóan halkan, mégis hangsúlyosan és jelentőségteljesen fogalmazott: bár országa nem akar beleavatkozni a magyar ügyekbe, helyesnek tartanák, ha a magyar kormány fellépne a szobor felállítását tervezők szándéka ellen. Az államtitkár-helyettes beszéde végén arra emlékeztetett, hogy az IHRA (nemzetközi holokauszt oktatási és emlékeztetési szervezet) elnökséggel összeegyeztethetetlen lenne a kormány hallgatása.
Fagyos konfliktus
„A megszégyenítés és az üldöztetés emblematikus figurája volt Hóman, aki kifejezetten szorgalmazta a zsidók deportálását. Így józan ésszel elfogadhatatlan bármilyen emlékmű készítése számára” – fogalmazott Kovács M. Mária a CEU történészprofesszora szenvedélyes előadásában. Részletesen elemezte Székesfehérvár egykori országgyűlési képviselőjének szerepét a Szálasi és a korábbi, náci-szimpatizáns kormányokban. Mint hangsúlyozta, mára a Hóman-körüli diskurzus egy „fagyos konfliktussá” deformálódott, amely sok tudatlanságon alapul, és talán még több belpolitikai ellenérdeken. Egyfajta történelemhamisítási kísérletnek lehetünk a tanúi – jelentette ki a kutató, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy információi szerint azok, akik Hóman márciusi akadémiai rehabilitációját indítványozták már felkészültek arra, hogy Bárdossy Lászlót – a népbíróság által halálraítélt és kivégzett náci-szimpatizáns miniszterelnököt – is rehabilitálják.
A teljes cikk itt olvasható.
