Aki Theodor Herzlt alakítja a színpadon

Írta: Szentgyörgyi Rita/magyarnaracs.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

„Lárva arcú embereket látok” – Makranczi Zalán színész

Gyabronka József és Makránczi Zalán

Gyabronka József és Makránczi Zalán

Mindenről egyenesen megmondja a véleményét: az autista vagy zseni Herzl Tivadarról, a struccpolitizáló színházról, a rafinált zsidózásról és temetetlen halottainkról.

A Spinoza Ház alapító-tulajdonosa, Sándor Anna és Forgách András Herzl című darabja Czeizel Gábor rendezésében kávéházi beszélgetésekben eleveníti meg a zsidó állam születésének előzményeit. Herzl Tivadar (1860-1904) újságíró, színműíró, „a zsidó állam megálmodója” és Max Nordau író, pszichiáter Émile Zola közvetítésével találkoztak Párizsban. Herzlnek sikerült meggyőznie Nordaut a békés zsidó állam létjogosultságáról, évekig közösen szervezték a cionista kongresszust. Az új Mózesként aposztrofált Herzlt Makranczi Zalán formálja meg Gyabronka József szkeptikus Nordauja mellett.

magyarnarancs.hu: Az Izraelben nemzeti hősként tisztelt Herzl Tivadar idején is univerzális volt az antiszemitizmus. „Budapest el sem képzelhető antiszemitizmus nélkül”- hangzik el a darabban. Ez volt a gyújtópontja Herzl messianisztikus ötletének?

Makranczi Zalán: Umberto Eco A prágai temető című könyvében kifejti: onnantól kezdve, hogy egy ország állapota gazdaságilag romlik, elsőként a nacionalizmus üti fel a fejét. Amikor még nagyobb bajban van egy ország, akkor jön a sovinizmus. Végezetül pedig elkezdődik az ellenségkép keresés, amire a zsidók tökéletesen alkalmasak voltak. Herzl zsenialitása abban állt, hogy felismerte, létezik egy népcsoport, amelyik szétszóródott a világban, viszont nincs saját hazája. Herzl nem tartozott a vallásukat gyakorló zsidók közé, mindenki ufóként tekintett rá. Ő azt mondta, hogy az új országot nem azért kell létrehozni, hogy megvédjük a vallásunkat, a hagyományainkat, hanem az antiszemitizmus miatt. Sokat gondolkodtunk az előadás létrehozása közben arról, hogy manapság, amikor valakit lezsidóznak, konkrétan mire értik, vallásra, származásra, állampolgárságra. Tökéletes káosz uralkodik ezen a téren a fejekben, azóta is.

magyarnarancs.hu: Nordau eleinte kávéházi prófétának, tornádónak nevezte Herzlt, aki egyszemélyes diplomáciai invázióba kezdett a török szultántól az orosz cárig. Vilmos császártól Chamberlainig államfők, politikai vezetők, még a pápa is fogadta. Mi lehetett a titka?

MZ: Nem sikerült pontosan megfejtenem. Bizonyára a személyiségében rejlett, amit az előadásunkban Nordau szemén keresztül látunk. A nemleges válaszokat igennek tekintette, a határozott elutasítást talánnak, a fenyegetésre pedig úgy reagált, hogy biztosan van egy másik megoldás. Az is nagy kérdés, hogy mennyire volt autista vagy zseni. Furcsa módon élte meg a lelki életét, minden energiáját a zsidó állam ügyére összpontosította. Egyfajta érzelmi autizmus jellemezte. A szó klasszikus értelmében vett együgyű ember volt.

magyarnarancs.hu: Milyennek képzelte el a negyven évvel a halála után megalakult Izrael államot?

MZ: Utópisztikus elképzelései voltak egy pacifista országról, aminek nem lett volna hadserege, mondván mi nem bántunk senkit, minket sem bánt senki. A kultúrára, az oktatásra, a gazdaságra, a vasúthálózatra helyezte volna a hangsúlyt. Bárki, akivel erről beszéltem – természetesen jó nagy iróniával -, azon a nézeten van, hogy a mostani zsidó államot Herzlnek és Hitlernek köszönhetjük. Ennek a két embernek az együttes hatása kellett ahhoz, hogy minden borzalom után megalakulhatott Izrael.

A teljes cikk itt olvasható.

 

támogatás