“…aki homoszexuális …és közben érinti a Tórát…”
Többen is lemondásra szólították fel Feldmájer Mátét, a Mazsihisz korábbi elnökének fiát, miután az a szervezet több mint százfős levelezőlistáján folyó vitában homoszexuálisnak, és mint olyan, kritika megfogalmazására méltatlannak nevezte az elnökség egyik tagját.
A sértett egy nyilatkozat kiadását javasolta, amely elítélte volna a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának megalázó veszekedésbe fulladt csenyétei segélyakcióját.
A balul sikerült ruhaosztás. Részlet az Index videójából. Fehér sapkában Feldmájer Máté
“Nekem egy olyan ember, aki homoszexuális, …, közben érinti a Tórát, olvas belőle, kántorkodik, és még a közgyűlés tagja is, ne tegyen javaslatokat.” Ezt Feldmájer Máté, a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának egyik vezetője írta pénteken a Mazsihisz közgyűlés belső levelezésén a közgyűlés egyik tagjának, S. Dávidnak. A nyáron leváltott Mazsihisz-elnök, Feldmájer Péter fia a hitközségi közgyűlés több mint száz tagjának küldte el levelet.
Feldmájer Máté arra a kör-emailre reagált, amelyben S. Dávid javaslatot tett egy, az ifjúsági szervezet csenyétei segélyosztási akcióját elítélő nyilatkozatra.
A Mazsihisz és a Magyar Iszlám Közösség Csenyétén tartott adományosztásáról az Index számolt be egy videótudósításban .
A két szervezet élelmiszert és ruhát vitt a faluba. A felvételen jól látszik, hogy az akció szervezésével bajok voltak, a ruhák miatt ugyanis lökdösődés, veszekedés alakult ki a segélyre váró helyi romák között.
A két beszámoló alapján S. Dávid úgy ítélte meg, hogy közgyűlésnek kezelni kell a helyzetet. “Kellemetlen kötelesség, de általános megítélésünk, és önmagunk céljainak, hitelveinek megerősítése miatt elengedhetetlen”, hogy kiálljanak a nyilvánosság elé, és egy nyilatkozatban tegyék helyre a botrányos akciót.
A szövegtervezetben azt írta: “Segítséget és támogatást kizárólag a megfelelő emberi méltóság fenntartásával nyújthatunk. Őseinktől azt a példát tanultuk, hogy a rászorulók segítése a legfinomabb módon kell, hogy történjen, különös igyekezettel arra vonatkozólag, hogy a támogatott ne érezze magát kellemetlen helyzetben. A csenyétei eseményekről szóló videóbeszámoló szerint sajnálatos módon ezen alapvető hitelvünket megsértve végezték adományozó tevékenységüket a Mazsihisz Ifjúsági Csoportjának egyes tagjai. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az adományozó szándék nemes voltát az adományozás módjában is teljes mértékben példaértékűen kellett volna megvalósítani.”
A Feldmájer Mátét, aki szerint a nyilatkozat csak egy újabb “Feldmájer ellenes akció”, a pénteken küldött megdöbbentő válaszáért többen is elítélték, és felszólították, hogy mondjon le az ifjúsági szervezetben betöltött pozíciójáról.
A videó alapján a 444.hu is foglalkozott az esettel : “Tényleg csak az hiányzott az ország talán legszomorúbb sorsú embereinek, hogy nyilvánosság előtt megalázzák őket. Olyanokat, akik szinte elképzelhetetlen, indiai típusú nyomorban élnek. Akiknek az élete totálisan és menthetetlenül kilátástalan. És akkor jön a kis Feldmájer a Mazsihisztől, és még a korábbinál is magasabb szintre emeli a magyar neológ zsidóság ázsiójának közpénzből való rombolását, és bedob egy halom göncöt a szegények közé, majd mosolyogva figyeli, ahogy a félpár elkopott cipőért úgy ölik egymást, mint malacok a moslékért.”
*
Megjegyeznénk: indokolatlan és rosszhiszemű arról beszélni, hogy az akció szervezői “megalázták” volna a csenyétei romákat. Nincs arra utaló jel, hogy a Mazsihisz vagy a Magyarországi Iszlám Közösség részéről bárki szándékosan idézte volna elő a ruhákért folytatott marakodást, vagy hogy ebben örömét lelte volna. Legfeljebb tapasztalatlanságot, a helyi viszonyokban és az adományosztás technikai lebonyolításában való járatlanságot és a történtek miatti pillanatnyi zavarodottságot lehet az adományozók szemére vetni. Mert, ugye, azt senki nem gondolja komolyan, hogy két szervezet aktivistái azért szerveznek segélyakciót, utaznak több száz kilométert, hogy másokat megalázzanak.
A kínos incidens miatti belzsidó kritika pedig éppúgy lehet jóhiszemű, mint a történteket ürügyként felhasználó, politikai jellegű támadás. Aki azonban a közélet terepére lép, annak ezt is viselnie kell, a másik szexuális orientációjára való ízléstelen és a kortárs nyilvánosságban tűrhetetlen célozgatás nélkül. A történet arra bizonyság, hogy a Mazsihisz ifjúsági tagozata, annak politikai kultúrája éppúgy változásra szorul, ahogy a Mazsihisz egésze.
