Áder János és a történelmi egyházak hanukai üzenete
Az EMIH online hanuka ünnepére videoüzenetet küldött Áder János köztársasági elnök, Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere és a történelmi egyházak vezetői is.
A hanukkai üdvözletekről az Index közölt összefoglalót:
A hanuka a zsidó otthonokba visszahúzódva, korlátok között is a szabadság és a fény ünnepe marad
– mondta Áder János.
Kitért arra is a köztársasági elnök, hogy a hanukai gyertyatartónak a nyolc napot jelképező ágán túl van egy kilencedik karja is a többi gyertyát meggyújtó, úgynevezett szolgagyertyának. A szolgagyertya nélkül nincs továbbadott, folyton növekvő világosság.
Erre a kilencedik gyertyára nézve gondoljunk idén hálás szeretettel mindazokra, akik a decemberi ünnepi napokban, a járvány közepette is szolgálnak, azokra, akik életet mentenek, betegeket ápolnak, az elesettekre vigyáznak, helytállnak az iskolában vagy mindannyiunk biztonságáért dolgoznak, és azokra, akik a nehezebb körülmények között is építik, éltetik, szervezik megtartó közösségeinket
– fogalmazott Áder János.
Az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó kiemelte, hogy a hanuka ünnepén a csodára emlékezik a zsidó közösség. E csodák fontos üzenete, hogy mindkettőhöz cselekedni is kellett, hogy megtörténjenek.
Nekünk is tennünk kell ahhoz, hogy az életünk változzon, hogy a fény legyőzze a sötétséget
– hangsúlyozta a rabbi.
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely arról beszélt, hogy ez az év a csodavárásról szól, de ha végre sikerül legyőzni ezt a szörnyű járványt, akkor talán rá fognak jönni az emberek, hogy a mindennapi életük is tele van csodákkal.
Minden borzalmával együtt ez a járvány talán képes rádöbbenteni arra, hogy a természetesnek vélt dolgok valójában csodák, óriási értékek, amelyekre jobban kell vigyázni. Talán jobban vigyázunk majd a környezetünkre és jobban vigyázunk egymásra is. Mert a csoda ott van minden életben
– tette hozzá Karácsony Gergely.
Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, bíboros arról elmélkedett, hogy sokszor mondják, hogy Európából eltűnt a zsidó-keresztény örökség, ám az örökkévaló azonban képes arra, hogy a szívünkben élő hitből és szeretetből új fényt csiholjon akkor is, amikor erre emberileg már alig van remény.
A személyes áldozatvállalás és a segítő szeretet ma is, a járvány, a szorongás és a levertség hónapjaiban is reményt önthet az emberek szívébe, mert tanúsítja, hogy van valami, ami nagyobb ügyes-bajos dolgainknál és van valaki, aki örök szeretettel szeret minket
– mondta a bíboros.
