Tóth-Czifra Júlia elsőként a keletkezés körülményeiről kérdezte az írót: a kötet alapgondolata már a Szomszéd írása közben felvetődött, de a tényleges elhatározást Györe Balázs egy cédulája idézte elő, amelyen Berda József Rémuralom: 1944 című versének kezdő sorai szerepeltek – a verset a bemutatón Kovács Lehel színművész szavalta el – itt el is olvasható. Az antológia gondolatkísérlete elsőként tökéletes képtelenségnek tűnt Zoltán Gábor számára, annál is inkább, mivel a vizsgált időszakban összeférhetetlen költőket és széttartó eszményeket kellett volna egymás mellé helyezni a szeretet és a béke jegyében. Az anyag feldolgozása közben az írót meglepte a versek és költők sokfélesége, szélsőségessége, esztétikai szempontokat figyelembe véve óriási értékeket fedezett fel az egyes alkotásokban, míg dokumentatív szempontból olyan kérdésekre is választ kapott, hogy hogyan éreztek, gondolkodtak az emberek.
Abszurd antológia – Szép versek 1944
A Szép versek 1944 gondolatkísérletként indult: Zoltán Gábor elképzelte, milyen is lenne a Magvető híres antológiasorozata 1944-ben. A tökéletes képtelenség állapotától hosszú út vezetett addig, amíg elkészült ez az abszurd antológia. Zoltán Gáborral Tóth-Czifra Júlia beszélgetett a 2020-as, online Margón.
Zoltán Gábor évek óta kutatja a II. világháború éveit, 2016-os Orgia című regénye és 2018-as Szomszéd – Orgia előtt és után című esszéregénye ezekre koncentrálva tárja fel a múlt eseményeit, legújabb kötetének főszereplője pedig maga az 1944-es év. A verskedvelő közönség számára ismerős lehet a címválasztás: a Magvető évtizedek óta megjelenő, reprezentatív költészeti antológiájának címadási gyakorlatát követve került a borítóra, nem véletlenül. Zoltán Gábor ugyanis, ahogy a kötet fülszövegében olvashatjuk, elképzelte, milyen lett volna az 1944-es évről készült Szép versek. „Szóval, pusztán a gondolatkísérlet erejéig, vegyük számításba, mit termeltek a magyar költők abban a háromszázhatvanhat napban! – írtam két éve a Szomszéd című könyvben. És nekiláttam. Hamar kiderült, hogy az anyag tanulmányozásra érdemes.”
Címkék:Szép versek 1944, Zoltán Gábor