A zsinagógát részegen levizelő fiatalok józan oktatásban részesültek

A BRFK által csoportosan elkövetett garázdasággal gyanúsított négy fiatalemberből, akik múlt hónap elején kívülről levizelték, s ezzel meggyalázták a Dohány utcai zsinagóga-komplexum épületét, tegnap a Mazsihisz meghívására hárman ellátogattak tettük helyszínére, ahol előadásokat hallgattak a zsidóságról, történelemről és emberségről. Úgy tűnt, valóban megbánhatták, amit tettek, mert szégyenkezve hallgatták végig az előadásokat.

Országos hír lett belőle, hogy egy Facebook-csoportban megjelent, éjszaka készített videó kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság múlt hónap elején hivatalból rendelt el nyomozást csoportosan elkövetett garázdaság miatt ismeretlen tettesek ellen.

Az említett videón az volt látható, hogy négy fiatal kívülről megdobálja, majd levizeli a Dohány utcai zsinagóga-komplexumot, sőt, egyikük náci karlendítést is bemutatott. A rendőrség két napon belül azonosította a feltételezhető elkövetőket, akikről kiderült, hogy 16, 20, 21 és 22 éves fiatalok, s mindannyian budapestiek. A gyanúsítotti kihallgatásuk során a fiatalok a részeségségükkel magyarázták a tettüket, amelyet elmondásuk szerint megbántak.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az eset után közleményt adott ki, amelyben azt írták: a zsidóságban fontos alapelv a megtérés (tesuvá), amelynek feltétele, hogy ne csak szavak, hanem tettek is kísérjék. Ezért arra hívták fel az elkövetőket, hogy látogassák meg a Dohány utcai zsinagógát és az ahhoz kapcsolódó gettómúzeumot, nézzenek szembe azzal, hogy az általuk bemocskolt épület milyen jelentőséggel bír, és lássák meg, hogy a náci karlendítés milyen bűnökhöz társul.

Az elkövetők közül hárman úgy döntöttek: élnek a Mazsihisz meghívásával, s tegnap délután – ügyvédjük és annak asszisztense kíséretében – megjelentek a Mazsihisz Síp utcai székházában, ahol Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, Radnóti Zoltán főrabbi, a budapesti Rabbiság igazgatója, Halász Eszter múzeumpedagógus és Schwajda Gergő, a Mazsihisz-BZSH kommunikációs vezetője fogadta őket – számolt be a mazsihisz.hu.

A fiatalemberek megtudhatták, hogy a Hősök temploma előtti nyílt terület, amelyet az építtetői annak idején közösségi térnek, zsidók és nem zsidók találkozási helyének szántak, a II. világháború óta valójában egy temető, sok-sok olyan mártír nyugszik itt, akiket annak idején a magyar társadalom kitagadott magából, majd gettóba zárták őket és az elpuszításukra törtek.

Hallhattak a zsidó történelemről, vallásról, hagyományról, Izrael államáról s arról, hogy Magyarországon a magyarság és a zsidóság az elmúlt évszázadokban olyan szimbiózisban élt, ami átszövi a kultúrát, s megjelenik a mindennapi szóhasználatban is.

Megtudhatták, hogy ahol járnak, nem  valamiféle kihalt mauzóleum, amelyet úgy kell szemlélni, mint a múlt egy itt maradt, régi darabját, hanem a kortárs élet egyik színterét.

Ha visszatérnének – jelezték a vendéglátók – készségesen állnak rendelkezésükre. Akár csoportos foglalkozást is szerveznek számukra, ha a baráti körükkel szeretnének ide visszalátogatni.

Nem tudni, hogy vajon visszajönnek-e még, s azt sem tudni, hogy milyen gondolatokat ébreszt majd bennük a zsinagógai látogatás – fogalmaz a tudósítás -, mindenesetre valóban bűnbánó arccal távoztak.