A zsidó kultúra része Kárpátalja sokszínűségének

Harmadik alkalommal szerveztek Kárpátaljai Zsidó Napokat Beregszászban. Az augusztus 1–4. között megrendezésre kerülő kulturális fesztivál keretében színvonalas komoly- és könnyűzenei koncertekkel, hangversenyekkel, tematikus előadásokkal várták az érdeklődőket.

Az esemény ünnepélyes megnyitóján, csütörtökön a Debreceni Dixieland Jazz Band adott nagy sikerű koncertet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A közel másfél órás előadás alatt a közönség a klezmer, zsidó, jazz és dixie zenei stílusok egymásra hatását, együtt lüktetését ismerhette meg. A debreceni profi muzsikusok páratlan sikert arattak, s igen népszerűnek is bizonyultak a közönség köreiben, hiszen hosszú vastapssal jutalmazták őket.

A fesztivál nyitónapján köszöntő beszédében Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul elmondta: „Örömmel tölt el, hogy az idei éven a beregszászi konzulátus és a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium társ­szervezője lehet a fesztiválnak.” A konzul beszédében rámutatott arra, hogy Kárpátalján egykor virágzó, nagy létszámú magyar zsidó közösség élt és alkotott. Szerinte a hajdani közösség hagyományainak megőrzése és ápolása a magyar kultúrpolitika feladata. Beszédében kiemelte: mai feladatunk az, hogy a zsidó közösség által létrehozott kulturális, épített és eszmei értékekből minél többet segítsünk megőrizni, rekonstruálni és bemutatni az utókornak. „Magyarország ma Európa egyik legszámosabb zsidó közösségével rendelkező országa, amelyet így szeretnénk megőrizni. Határozottan nemet mondunk az antiszemitizmus minden formájára és a nemzeti közösségek torzsalkodásaira. Magyarország számára a nemzeti kisebbségi jogok és a nemzeti kisebbségek védelme szent és alkotmányos kötelesség” – hangsúlyozta a főkonzul. A Kárpátaljai Zsidó Napok rendezvény kulturális sokszínűsége a nemzeti közösségek egymás kultúráját gazdagító jellegét szeretné szimbolizálni.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalja nagyon színes terület, ahol sokszínű a nemzetiségek kultúrája. Elmondta, hogy a főiskola az első pillanattól kezdve partnerként helyet adott a fesztiválnak. A rektor beszédében emlékeztetett, hogy a XX. század zivataros történetéből adódóan, sajnos, a vidék térképéről eltűntek olyan kultúrák, amelyek egykor szerves részeit képezték a helyi társadalomnak. A mai napra már a jiddis, a német és a latin nyelvet nem vagy csak alig beszélik a megyében. Azonban az évszázadok során a nemzetek közötti együttélés során sok hagyomány beépült egymás kultúrájába, szokásvilágába. „A mi felelősségünk, hogy ennek a színes kultúrának egy részét visszahelyezzük a palettára. A felnövekvő nemzedékben tudatosítani kell, hogy milyen kultúrák éltek Kárpátalján” – emelte ki Orosz Ildikó.

A programegyüttes második napján az érdeklődők egy hangulatos előadást hallgathattak meg a beregszászi zsinagógában A XX. század legszebb magyar zsidó slágerei címmel Nógrádi Gergely főkántor és Teszter Nelli zongoraművész előadásában.

Nógrádi Gergely 2017-ben a magyar kultúra és művészet tiszteletbeli nagykövetévé kinevezett budai főkántor. A Zsidó Pavarotti címmel kitüntetett és 2015-ben Európa legjobb kántorhangjának választott kántor műsornaptárában idén olyan helyszínek szerepelnek, mint Izrael, Csehország, Ausztria, USA, Kanada, Románia, Hollandia, Svédország, Németország, Szerbia és nem utolsósorban Kárpátalja. Az autentikus előadást nagy érdeklődés követte, hisz alig volt egy talpalatnyi szabad hely a nemrég felújított zsinagógában.

Augusztus 3-án Johann Sebastian Bach művei zengték be a beregszászi zsinagógát. Sebastian Bach hat csellószvitet írt, amelyeknek előadása rendkívüli felkészültséget, valamint technikai tudást igényel. Banda Pál ezúttal a C-dúr szvitet és a c-moll szvitet adta elő a közönség számára. A C-dúr szvit az optimizmus zenéje, a Prelúdium egyszerű skálával indul és zárul, de hasonlóan lendületesek és élettel teliek az azt követő tételek is. A c-moll szvit sokkal sötétebb tónusú, a franciás prelúdiumot itt egy fúga követi, a híres Sarabande pedig – szinte egyedülálló módon a zeneirodalomban – egyetlen akkordot sem tartalmaz.

Banda Pál a magyar kortárs zenészek között egyike Johann Sebastian Bach legjobb tolmácsolóinak. A legendás Tátrai Vonósnégyes csellistájának, Banda Edének a fiaként kilencévesen kezdett csellózni, majd a zene­akadémián az édesapjánál tanult. Pályáján olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Solti György, Schiff András, Rudolf Serkin, Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt és Lorin Maazel. Anglia legjelentősebb koncerttermeiben játszotta szólistaként egyebek közt Haydn és Schumann versenyműveit, Bach és Kodály szólószonátáit. 2012 óta az English Piano Trió művésze, de a koncertezés mellett a tanítás is fontos helyet kap az életében, hiszen a londoni Purcell School és a Royal College of Music professzora.

A Kárpátaljai Zsidó Napok zárásaként vasárnap délután Müller Péter Sziámi és Jávori Ferenc Fegya különleges előadása várta az érdeklődőket. Müller Péter Sziámi előadóművész, költő a kortárs magyar művészet egyik legkreatívabb személyisége, így a fellépései mindig eseményszámba mennek. Különösen igaz ez akkor, ha Sziámi partnere nem más, mint a kelet-európai klezmert önmagában is megszemélyesítő Jávori Ferenc Fegya, akinek a jiddis zene kilencvenes évekbeli reneszánszát és mai népszerűségét köszönhetjük. Ráadásul a legendás Fegya Kárpátaljára mindig hazatér, hiszen Munkácson született, itt kezdett hegedülni tanulni, majd az egyetem elvégzése után Nagyszőlősön és Huszton tanított zenét. Sziámival ezúttal nem mindennapi művészeti eseményre vállalkoztak, amelyet sikeresen teljesítettek, a közönség pedig kicsattantó örömmel fogadta a remek zenei produkciókat.

A fesztivál esti záróprogramjaként pedig a Király ötven árnyalata címmel Király Viktor énekes, dalszerző, Mega­sztár-győztes és a The Dreamers koncertjére került sor, amely bensőséges, mégis energiával teli pillanatokat adott a közönség számára. Az előadás alkalmával soul, funk, pop stílusú Király Viktor-dalok hangzottak el.

„A programsorozat célja a kárpátaljai zsidó zenei örökség bemutatása, ápolása. A kárpátaljai zsidó kultúra fontos számunkra, hiszen ez része a magyar kultúrának is” – emelte ki záróbeszédében Szilágyi Mátyás főkonzul. Szerinte a kárpátaljai zsidóság a magyar kultúrára sajátjaként tekint, ezért fontos, hogy ezen nemzeti kisebbség kulturális örökségét átörökítsük, hiszen részét képezi az egyetemes magyar kultúrának.

A fesztivál a Határtalan Kultúra Program és a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége (MAZSIHISZ) szervezésében jött létre, az esemény társszervezője a Beregszászi Shalom Alapítvány, és a Magyarország Beregszászi Konzulátusa. A program támogatói: Magyarország Külgazdaság és Külügyminisztériuma, a BGA Zrt., valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

VE/ZST

Forrás: Kárpátalja