A zavargások ellenére a szokásos útvonalon tartják a Jeruzsálem-napi felvonulást
A szokásos útvonalon tarják az izraeli zászlós Jeruzsálem-napi menetet az óvárosban a zavargások ellenére.
Jeruzsálem napi felvonulás izraeli zászlóval egy korábbi alkalommal
A rendőrség úgy döntött, hogy a szokásos módon rendezhetik meg a Damaszkuszi-kapun és a túlnyomórészt arabok lakta óvárosi lakónegyedeken is áthaladva a Jeruzsálem-napi izraeli zászlós menetet, helyi nevén a “zászlók táncát”, noha a védelmi szervek vezetői korábban arra figyelmeztették a politikai vezetőket, hogy ez lángba boríthatja Kelet-Jeruzsálemet, és eszkalációhoz vezethet a térségben.
A menetet több ezer rendőr fogja biztosítani, és csak akkor változtatnak rajta, ha konkrét értesülésük lesz valamilyen támadás tervéről.
A kék-fehér zászlós tömeg áthaladása a Damaszkuszi kapunál különösen jelentős döntés, mert ez a kapu számít a leginkább a palesztinok használta helynek.
Az elmúlt hetekben a ramadán idején a rendőrségnek az a döntése okozta a legtöbb palesztin bírálatot majd erőszakos összetűzést, hogy nem engedélyezték a muzulmán hívők üldögélését a Damaszkuszi kapunál, ahol a korábbi években ramadán éjszakáin hagyományosan több százan gyülekeztek.
A rendőrség a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint reggel megpróbálta megakadályozni az indulatokat, és ezért nem engedték a zsidókat a Templom-hegyre.
Az Al-Aksza mecset körüli délelőtti összecsapásokban 21 izraeli rendőr is megsebesült a feléjük dobott kövektől. A palesztin Vörös Félhold mentőszolgálat délutáni jelentése szerint a palesztinok közül 305-en sebesültek meg, 228 embert kórházakba szállítottak, és 7-en súlyos sérülést szenvedtek.
Ajman Ode, az arab pártok Közös Listájának vezetője Jeruzsálembe látogatott, ahol kijelentette, hogy minden baj forrása a megszállás, és minden más nemzethez hasonlóan az arab-palesztin nép is megérdemli az önrendelkezési jogot.
Iszmail Haníje, a Hamász vezetője az Izraellel szembeni ellenállás növelésére szólított fel, kijelentette, hogy nem fogják karba tett kézzel nézni, és tiltakoznak az Al-Aksza mecsettel kapcsolatban a status quo, az eddigi helyzet minden megváltoztatása ellen.
Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából / a nyugati partból és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává. (MTI nyomán)
