A világ minden zenéje megfért egymással a jeruzsálemi békefesztiválon

Jeruzsálem régi városfalaihoz érkezni valami egészen döbbenetes élmény, akárhány alkalommal jár itt az ember. A modern, európai városokat idéző központtól egy réges régi, szűk utcán sétálunk az óváros egyik hatalmas kapuja felé. A méretes, nyers sziklákból faragott kőtéglákból épített házacskák aljában fényűző butikok sorakoznak – Top Shop, holttengeri kozmetikumok, drága borospincék, menő kávézók. Ennek ellenére a város levegőjében minden pillanatban jelen vannak az elmúlt évezredek megpróbáltatásai, győzelmei, vereségei.

Utazás a fültől a szívig

Ebben a varázslatos közegben rendezte meg a Jeruzsálemi Kulturális Évad évi rendes Áldott Zenei Fesztiválját – melynek célja nem kevesebb, mint legalább néhány napra békét varázsolni a politikai, vallási és faji konfliktusok tűzfészkébe. A szervezők olyan zenészeket invitálnak örömzenélésre, akik őszintén hisznek benne: legyen valaki zsidó, muzulmán, kereszény, buddhista, vagy épp ateista, mindenkinek helye van Jeruzsálemben. „Egy olyan utazásra invitáljuk az embereket, amely a fülben kezdődik, és a szívben ér véget” – mondja Gil-Ron Shama, a projekt művészeti igazgatója, aki a fesztivál harmadik esztendejében nemzetközileg elismert zenészeket hívott meg, hogy helyi arab és zsidó művészekkel muzsikáljanak a békéért. És bár ez talán illúziónak hangzik így pár héttel a legutóbbi Gáza-Izrael háború után, a szervezők őszintén hisznek benne: a legjobb módja annak, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz az, ha felismerjük, értékeljük egymás tehetségét, és segítünk egymásnak a kibontakozásban – művészi és személyes szinten egyaránt.

Tündék, hippik, yuppie-k

A fesztivál nyitó eseménye egy ének-kör volt, melynek során egy tucatnyi zenész a világ legkülönfélébb hangszerein bizonyította: az autentikus közel-keleti hangszerek és a modern dobszerkó vagy épp eletromos gitár tökéletesen megférnek egymás mellett, mi több remekül kiegészítik egymást. Ahogy a sokféle ember is: sokan tetőtől talpig fehérben voltak, mintha csak a Gyűrűk ura tündéinek izraeli küldöttsége is jelen lett volna, de akadtak hosszú, rasztahajú hippik, és szabad nevelésre szavazó szülők is akik gyermekei még éjfélkor is a város kivilágított falai alatt fogócskáztak. És persze voltak városi yuppie-k is, akik Tel Aviv, Haifa, vagy épp Jeruzsálem dolgos hétköznapjainak szorításából menekültek ide. A színpadon egymást követték az elfogadásról, szeretetről, békéről szóló dalok, a pódium mellett sokan transzban táncoltak, mások pedig forró teát kortyolgattak és aszalt datolyát majszoltak a szabadtéri teakonyhán.

A teljes cikk itt olvasható.