A vészkorszakról Kárpátalján

A kárpátaljai zsidó lakosság deportálásának 70. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek május 28-án a Rákóczi-főiskolán.

Az esemény kezdetén Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, valamint Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke köszöntötte a jelenlévőket, akik egyperces néma csönddel adóztak az elhurcoltak emlékének.

Kárpátalja zsidó lakossága 1944-ben szenvedte el történelmének legnagyobb mértékű és legtöbb áldozatot követelő deportálását. A tragikus év történelmi hátteréről Brenzovics László történész, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnökének nyitóelőadásából tudhattak meg többet a konferencia résztvevői.

Marshall Katz amerikai kutató a kárpátaljai zsidó közösségek történelmi emlékhelyeiről,  Deutsch Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főiskola adjunktusa életéről, szülei korai elvesztéséről, a zsidó hitközség múltjáról és jelenéről számolt be előadásában.

Gadó János, a Szombat című folyóirat szerkesztője, szociológus értekezletének témája Kárpátalja magyar és zsidó szemmel volt.
Molnár D. István (a II. RF KMF Földtudományi Tanszékének tanára) a kárpátaljai magyar és zsidó lakosság számbeli alakulásáról (1921–1944), dr. Pallai László (a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének intézetigazgató-helyettese) a wansee-i konferenciáról, míg Togyeriska Erika (a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori iskolájának PhD-hallgatója) a kárpátaljai holokausztról, a beregszászi zsidóság sorsáról tartott előadást.

A konferenciát követően Vays József, a Shalom Foundation of Beregszász-Berehove Alapítvány elnöke Brenzovics Lászlóval közösen leplezte le a beregszászi gyökerekkel rendelkező Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász emléktábláját a Rákóczi-főiskolán.