A varsói gettó titkos iratai

A Ringelblum archívum története

Több tízezer oldalnyi dokumentumot gyűjtött egy amatőr krónikásoknak felcsapott zsidókból álló titkos csoport a varsói gettó területéről a második világháború éveiben. Vezetőjük az életével fizetett bátor tettéért.

 

 

1942. augusztus 3-án, egy forró nyári napon, a 19 éves David Graber egy cetlire írta rá a nevét, majd a papírdarabot gondosan egy fémdobozba tette. A helyszín a Nowolipki utca 68., a varsói gettó közepe. A cetlin a következő szöveg volt olvasható: „Nagyon boldog leszek, amikor ezt a nagy kincset egyszer kiássák, a világ pedig szembesül az igazsággal”. David és társa, Nahum Grzywacz összesen tíz dobozt földelt el. A fiatalember érezte, hogy órák, esetleg percei lehetnek hátra. David Graber sajnos nem tévedett: mikor négy évvel később a fémdobozokat kiásták, ő és Nahum már régen nem éltek, a németek a közel ötven főből álló csoportjuk nagy részét kivégezték. Csak hárman élték túl a nácik fékevesztett dühét: 1946 szeptemberében ők vezettek el a fémdobozokhoz, ők „szembesítették a világot az igazsággal”.

A titkos, Oyneg Shabbes (A sabbath öröme) nevet viselő csoport (a név onnan eredt, hogy tagjai rendszerint szombat délutánonként jöttek össze) a világháború éveiben mintegy 35 ezer, a varsói gettó területén fellelt dokumentumot gyűjtött össze, köztük naplókat, esszéket, tanulmányokat, riportokat, verseket, de voltak köztük festmények, naplók, térképek, villamosjegyek, receptek és fotók is. Az eltemetett, főleg jiddis, lengyel, angol és más európai nyelveken írt iratok azt dokumentálták, hogyan fosztották meg jogaiktól, kínozták meg és gyilkolták le a nácik a varsói zsidókat.

A csoport vezetője egy galíciai zsidó férfi, bizonyos Emanuel Ringelblum volt. Az 1900-ban született történész Varsó zsidó népességének 1527 előtti történetéből doktorált a Varsói Egyetemen, s az Aleynhilf nevű zsidó önsegélyező szervezet tagja volt. Két héttel a világháború kitörése előtt Ringelblum még részt vett a Cionista Világszervezet genfi kongresszusán, ahol a megjelent delegáltak figyelmeztették, hogy túl veszélyes lenne visszamennie Lengyelországba, ezért arra kérték, maradjon inkább Svájcban. Ringelblum nem tágított: felesége és kilencéves fia várta otthon.

A teljes szöveg itt olvasható.