A Trump-jelenség szociálpszichológiája
Donald Trump híveit semmi sem képes kizökkenteni álláspontjukból, pedig kedvencük rovására számos olyan kijelentés, gesztus és tett írható, amely más jelöltet már rég tönkretett volna. A liberális neuropszichológus tudományos magyarázatot keres a jelenségre.
„Mi zajlik a Trump-hívek agyában, hogy ennyire vak odaadással vannak iránta?” – kérdezi a Psychology Today hasábjain Bobby Azarian.
Mint a Metazinban részletesen bemutattuk, a társadalomtudomány, kivált pedig a pszichológia aligha alkalmas arra, hogy politikai nézetek igazságát bizonyítsa, a tudomány politikailag, ideológiailag elkötelezett művelői azonban nem adják fel a küzdelmet. Azarian doktor négy olyan tudományos tételt is felvonultat, amelyekből magyarázatot merít a Trump-hívek többségének szerinte irracionális magatartására. (Igaz, megengedi, hogy Trumpnak olyan támogatói is vannak, akiket más indítékok – például az ellenfél iránti ellenszenv vagy a fennálló elleni tiltakozás – tartanak a Trump-táborban.)
Az egyik a Dunning-Kruger-effektus. Eszerint minél kisebb valakinek a tudása egy bizonyos területen, annál nagyobb mértékben hajlamos messze túlbecsülni a szakértelmét. Gyakran megesik, hogy saját szakértelmünk felméréséhez ugyanazok a készségek és ismeretek szükségesek, mint magához a hozzáértéshez. Vagyis, ha valaki – mondjuk – ostoba, az nehezen fogja elfogadni a józan érveket, mert azt gondolja magáról, hogy okos. Ha nem hinné magát olyan okosnak, akkor nem is lenne olyan ostoba, és mindjárt hallgatna a józan észre. Szóval ezért tartja Azarian sikertelennek mindazokat a próbálkozásokat, amelyeknek célja, hogy eltántorítsák Trump híveit a jelöltjük támogatásától.
A második tétel a konzervatívok híres, és állítólag bizonyított hiperérzékenysége a veszélyekkel szemben. (A kísérleti bizonyítékok megbízhatóságáról lásd a Metazin fentebb már említett szemléjét.) Azarian átveszi a Clinton-tábor állítását, miszerint Trump en bloc a muszlimokkal és a mexikóiakkal riogat (holott csak az illegális és a terrorista-gyanús bevándorlókkal „riogatott”), majd megállapítja, hogy a rettegésre hajlamos konzervatívok e fenyegetés hatására biztonságközpontú üzemmódra váltanak, és ha valakiben megtalálják a védelmezőjüket, attól mindent elfogadnak.
A teljes cikk itt olvasható.
